Vicces dolog a mi hobbink. Egy lelkesedés által hajtott ötlettel kezdődik, és közben reméljük, hogy lesz belőle valami hasznunk. A hév elegendő ahhoz, hogy elviseljük közben a botlásokat és leküzdjük az akadályokat, hogy hosszú távú zenei élvezettel, és a tulajdonlás büszkeségével lehessünk gazdagabbak. Rózsaszínű a szemüveg, amin keresztül látjuk a világot, és talán kissé elnéző is. Biztos vagyok abban, hogy mindenkinek voltak olyan berendezései, amit az út bejárása során eladott. Ezek emlékként megmaradnak a hang memóriában. A korábban dédelgetett eszközökön való túladás része az érés folyamatának. Az audiofilia a legkevésbé sem kivétel a természet törvényei alól. Az emlékek elevenen élnek, pontosan olyanok, mint ahogy az első pillanatban meghallotta, és beleszeretett. Velem is ugyanez történt meg, miközben az Audio Research Reference 80S végfokról írtam a bemutatót.
Felidézett emlékek:
A különleges „Halleluja” pillanatokat, amelyekre hivatkozom, biztosan mindenki átélte. Legyen szó olyan készülékről, ami felülmúlta teljesítményével az árát, vagy egy olyanról, ami olyan bensőséges visszhangot keltett Önben, mintha a lénye kiterjesztése lett volna. Bár az emlékek hosszan tartanak, a készülékek listája valószínűleg rövid, de ennek így kell lennie!
A különleges ESL57 elektrosztatikus hangfal, amit a Quad-nál dolgozó Peter Walker tervezett, Sugano san fatestű Koetsu hangszedőjéig, legendává váltak. Az én személyes Szent Grálom az MB 3045 elektroncsöves monoblokk, amelyet 1975 körül a Luxman akkori alkalmazottja, Tim de Paravicini tervezett, és az Audio Research SP-10 két dobozos tonális remekmű előerősítő, amit William Z. Johnson a cég alapítója álmodott valósággá.
Az előttem lévő Reference 80S jelenléte két dolgot tett számomra nyilvánvalóvá. Az egyik komor, de hálával telt, mert a fent felsorolt mérnökök mindegyike elhagyta már a fizikai világunkat, és azóta már mindegyik audió legendának minősül.
A másik pedig az, hogy milyen jó lenne, ha a régi SP-10 előerősítőm visszakerülhetne hozzám, és összeköthetném ezzel a legújabb végfokkal. Bill Johnson is biztosan mosolyogna.
A kötelező történelmi háttér bemutatásnak eleget téve fontos megjegyezni, hogy az Audio Research 2020-ban ünnepelte a 70 éves fennállását. Ekkor néhány korábbi és jelenlegi hűséges alkalmazott összeállt, és visszaszerezték a tulajdonjogot a korábbi Fine Sounds Group, illetve most már McIntosh Group-tól. Befektetőt kerestek, aki segít a legendás márkanév fenntartásában. Nem könnyű olyan irigylésre méltó hírnevű innovatív vállalkozáshoz elkötelezett befektető partnert találni, ami az igényes audiofil piac számára gyárt termékeket. Örvendetes módon úgy látszik, mostanra megtalálták, de mi azért időközben is láttunk, és hallottunk tőlük származó új erősítőket. A Reference 160M monoblokk, és a Reference 160S sztereó végfok jelentették meg ebben az időszakban, és ez utóbbiról Edgar Kramer szerkesztőnk bemutatót is írt.
Vágjunk bele:
A Reference 80S kicsomagolása, és üzembe helyezése nagyon egyszerű. A 4 darab KT150 végfok cső, és a két darab 6H30 dupla trióda meghajtók sorszám szerint bekerültek az aljzatokba. További feladat nincs, az automatikus bias áramkör mindent elintéz.
A hátlapon 16, 8, és 4 ohmos kimeneti csatlakozók vannak a hangfalak felé, ami rugalmas felhasználás módot ígér. XLR szimmetrikus 300 ohmos bemeneti impedancia, vagy RCA 75 kiloohm bemeneti impedancia bemenetei vannak. A hűtőventilátor sebessége állítható, de kínál automatikus kikapcsolás, trigger bekapcsolás, és elektroncső üzemidő számláló funkciókat, ahogy azt megszoktuk tőlük.
A csatlakozások elvégzése után a bekapcsolás némítás késleltetése kb. 2 perc. Ennyire van szükség, hogy beálljanak a tápfeszültségek és munkapontok, csak ezt követően mutat életjeleket.
A REF 80S a többi, korábban felsorolt testvérénél alacsonyabb, 70 W/csatorna teljesítményt biztosít. A kozmetika viszont azokhoz nagyon hasonló. A front panel megjelenését a Livio Cucuzza által tervezett GhostMeter uralja. Lenyűgöző látvány, szinte éteri megjelenést kölcsönöz az egyébként megszokott alkatrészeknek. A végfok átkapcsolható trióda és ultra lineáris mód között. Szép darab.
Az Audio Research kényes a minőségre, mindent kézzel építenek és forrasztanak össze. A transzformátorok észak-amerikai beszállítójuktól származnak, de minden mást igyekeznek házon belül megoldani. Ez igazán tiszteletre méltó, főleg azt figyelembe véve, hogy mi folyik a piacon jelenleg.
A hang:
Miután elég ideig hagytam bemelegedni (2-3 óra), eljött a kritikus meghallgatás ideje. Hogy kielégítsem a szűnni nem akaró vágyaimat az 1950-es évek hard-bop műfaja iránt, The New Miles Davis Quintet lemeze került fel a Kuzma 12 kilós tányérjára. Az első pillanatoktól nyilvánvaló volt, hogy a Reference 80S ultra lineáris módban kellő gyorsasággal és betekintéssel szólaltatta meg a Prestige albumot, úgy ahogy azt kell. A tonalitás pontos, a színpad elrendezésekor minden zenész kellő térben és távolságban helyezkedett el. Az időzítés organikus, lenyűgözően levegős részlet ábrázolással.
Azon tűnődtem, hogy van egy a modernebb, de ugyanilyen kifinomult részletekkel készített felvételem, Nils Frahm, All Melody, és feltettem. The Whole Universe Wants to be Touched című első szám a Miles lemezhez hasonló bemutatás módot kapott. Itt is valósághű, természetes a színpad megjelenítése, de a Harbeth 40.2 hangfalakon hiányt éreztem a legalsó regiszterben. Átkötöttem 4 ohmról őket a 8 ohmra (maradtam ultra lineáris módban), ami megoldotta a problémát. Érdekes módon trióda módban a 4 ohmos kimeneten nem érzékeltem a jelenséget. A fél teljesítmény miatt kicsit kevesebb a levegő és a mélység, de az előadás zeneivé vált, ami feledtette a dolgot.
Eltávolodva kissé a kincstári audiofil felvételektől, Gene Clark Electra No Other című lemezét tettem fel. Ez a korántsem kidolgozott keverés, ennek ellenére lebilincselő, nyers és ütős. A Reference 80S úgy szólaltatta meg, hogy megőrizte a country-rock előadás stílus energiáit. Clark hangja a Strength of Strings című számban élethű és nyers. A hangszerek ábrázolása precíz. Az ütős hangszer lendületes, tele élettel és hatással. Trióda módban a lábdob kevésbé dinamikus, de a könnyed muzikalitása miatt a bemutató legalább olyan élvezetes.
Suzanne Vega ismert albuma a Solitude Standing régi kedvenc audiofil lemez. A címadó dal, a Language, és a Wooden House is jó példája Vega kreatív sokszínűségének, ami megalapozta a népszerűségét. Az Audio Research Reference 80S nagyszerűen adta vissza az ütősök részlet gazdagságát és élénkségét, különösen ultralineáris módban. A realizmus fokozódik trióda módban. A magas és felső közép hangok együtt futnak az alsó regiszterrel, olyan hatást állítva ezzel elő, ami egyértelműen a korai Audio Research hangra emlékeztet.
Következtetés:
A Reference 80S bebizonyította, hogy a megújult Audio Research entitás jövője stabilabb, mint valaha. Az ára nem belépő szint, de betekintést ad a Reference osztály hangzásvilágába, és jelentősen túlmutat a VSi kedvcsináló kategóriáján. Egy olyan korban, amikor a piac igényei ennyire kritikusak, az Audio Research Reference 80S modern felhasználás módra épült, de a hangja éppen eleget kínál a múltból, hogy a mosoly, amit az első meghallgatás során csalt az arcára, sokáig ott is maradjon.
Írta: Travis Kelly
Forrás és képek: Soundstageaustralia és Audio Research
Forrás: Audiophile-szalon.hu
