Canor AI1.10 erősítő teszt

Maga a gyárlátogatás és személyes bemutatása a teljes folyamatnak rámutatott arra, hogy mennyire nehéz is átadni azt, hogy milyen mértékű munka és apró döntések ezrei vezetnek a végtermék létrejöttéig. A Canor AI1.10 erősítő a gyártó egyik mintapéldája arra, hogy amikor már magát az alumíniumot is maguk munkálják, illetve a PCB lapokat is helyben készítik, úgy egy egészen más színvonalat kapunk, mint amikor az egyes feladatok és szakmák ki vannak adva beszállítóknak. Ezért is egyedi a Canor, mert nem kizárólag vásárolt komponenseket hangolnak egymáshoz, hanem valóban nulláról fejlesztik és építik az egyes modelleket. Ez persze alapvető kéne, hogy legyen, de mégsem az, lásd a jelenséget, miszerint pont a Canor gyárt számtalan más cégnek, mert a tudás és kapacitás náluk van, nem csak az adott “márkánál”.

Visszatérve a főszereplőnkre, a Canor AI1.10 erősítő négy KT88-as, egy 12AX7-es, két 12AT7-es csővel dolgozik és tiszta A osztályban üzemel. Ennek megfelelően elég forró is a helyzet általában, tapicskolni a tetejét se neked, se az esetleges cicának nem ajánlatos. Teljesen egyedi CMT (Canor Milling Technology) alaplapra építkezik, ami jelfolyam tisztaságát drasztikusan javította, ráadásul úgy, hogy még a “wire to wire” kapcsolat hatékonyságát is meghaladja.

Választható Ultra Linear és Triode üzemmód gombnyomásra, ennek megfelelően a kimenő teljesítmény változik 2 x 40 és 2 x 20 watt között (4 és 8 ohm). A hang is jól hallhatóan átáll egy másfajta habitusra, de a lényegi része a karakternek egy az egyben megmarad és inkább csak fűszerként érdemes erre tekinteni átlagos felhasználás mellett. Az Ultra Linear direktebb, közvetlenebb és “tisztábbnak” hatott közép tartományban, míg a Triode távolabb tolta a színpadot, ezzel elvéve kis fényt a fókuszpontról. Egy szóval melegebbé vált a hangvétel.

A hátlapon 5 pár analóg vonalszintű bemenet és 1 pár XLR látható. Modul opciók vagy bárminemű DAC lehetőség nincs, ezt minden esetben külön komponenssel kell megoldanunk. Hangfalcsatlakozó terminálból többet is találunk, ugyanis a 4 és 8 ohm-nak külön kiállása van, plusz még mono block felhasználásnak is jár egy pár. A C-Link csatlakozó különlegessége a hangerőszabályzó rendszerig terjed, mert akár két darab Canor AI1.10-et is összeköthetünk egymással anélkül, hogy kellene bármi extra előerősítő a rendszerbe. C-Link-el összekötjük a kettő AI1.10 erősítőt, az egyik lesz a Master, a másik a Slave (jobb és bal csatorna) és ennek megfelelően a távvezérlőről teljes értékűen kezelhető minden funkció, mint például hangerőszabályzás és bemenetválasztás. A Master fogadja az utasításokat, ami átküldi a Slave-nek és leköveti azt. A potméter pontossága itt érvényesül csak igazán, hiszen két külön AI1.10 fut szinkronban, amiknek hibátlanul ugyanazon minőséget és jelszintet kell belőniük az adott álláson. Extra jópofaság, hogy így a 2 db XLR-t két külön bemenetként használhatjuk.

Front oldal egy masszív szálcsiszolt alumínium elem, közepén a hatalmas, ugyancsak tömör alu hangerőszabályzó. Ennek tövében halványan világít a jellegzetes Canor narancs szín, ahogy azt a logón és pont mátrix kijelzőn is látjuk. Tudtommal csak a fekete kijelző lapot nem Ők gyártják, ezt egy külsős cég készíti a Canor specifikációja alapján (talán mert üveg és erre nincs gépparkjuk), viszont elképesztő precizitással. Az éleknél még tapintással sem érezni, hogy hol ér véget az alumínium és kezdődik az üveg rész.

A tartozék távvezérlő teljesen új design, ezt is ott helyben készítik alumíniumból és kifejezetten lényegre törő maradt. A korábbi, egészen nagy távhoz képest ez jóval elegánsabb és igényesebb is. Alapvető funkciókat tudja, plusz az erősítő narancs színét is lehet több állásban dimmelni, akár ki is kapcsolni teljesen.

A tesztelés jó sokági tartott, hiszen nekem kellett elsőként kicsomagolni, összeszerelni (csövek külön dobozban érkeznek), bejáratni és így volt lehetőségem számtalan különféle szett részeként hallgatni már az első percektől fogva is:

• AS Figaro B, Figaro BL, Fyne Audio F500SP
• Wattson Madison, Wattson Emerson ANALOG, Silent Angel Bremen B1 + Forester F2 + Norma DS1 DAC
• VIABLUE és Titan Audio kábelezés
• Dynaudio Stand 20 hangfal állvány

A Canor AI1.10 csöves erősítő hangja jellegzetes és felismerhető, ugyanis kifejezetten precíz, pontos és extrém jól szeparált. Karakterre nagyon közel áll a személyes ízlésemhez, szóval nem volt nehéz dolgom hallgatni, sőt, az ilyen beszámolókat szeretem a legjobban. Ennek ellenére egy aspektusával nem voltam hibátlanul kibékülve, mégpedig a basszusok arányával. Elég domináns, nagy és erős pulzálásokra képes, tehát mélyszegénynek sose merném hívni. Hatalmas erővel csap oda egy-egy lábdobot és elektronikus anyagoknál ez hatványozottan igaz, ahol az egyes alsó frekvenciákat már csak azért is kiemelik a zenészek. Kontroll jó, de nem kőkeményen artikulált és megfogott, van benne egy enyhe lágyság és dagadtság. Párosításoknál pontosan emiatt preferáltam azon hangfalakat a Canorral, amik alapból vékonyabban vagy feszesebben szólnak, mert így kiegyenlítették egymást. A Figaro BL már sok volt elektronikus anyagokon, a kisebb Figaro B már sokkal egységesebb hangot hozott. Ha a sugárzó lassú vagy túlzó az adott szobában, akkor a Canor ezen nem fog segíteni, legalábbis nem probléma megoldós szinten. Félreértés ne essék, mert ez a mély stílus még mindig a “megfogottabb” irányt képviseli, viszont mivel nem visszahúzódó és szerény, ezért a jelenléte elég határozott. Nagy térbe ez várhatóan pont előny lesz, kis szobákban pedig okosan kell párosítani és inkább állványos méretben gondolkodni.

A közép szekciónál indul a Canor AI1.10 erősítő igazi varázsa, ami nekem annyira tetszett! Tiszta, lepucolt, extrém odafigyeléssel szeparálja a hangokat már molekula szinten is és mindezt csövesen analógos hangvételben. Nem egy digitálisan vágós hangot kell elképzelni, mert sosem karcol és karistol, de erősen emlékeztet az első Hegel tapasztalataimra, ahol megismertem azt a fajta részletező hozzáállást, amit itt is tapasztalok, csak kevesebb éles jelenléttel. A vokál sávok gyönyörűen természetesek, a presence élmény szinte ‘hibátlan’ és még a távolság mértéke is a valóságérzeten dolgozik. Fénymennyisége becsapós, mert igazából “meleg”, de közben annyira részletez és szétbont, hogy egyfajta ellentmondást érzek a sebesség, aprólékosság és könnyen hallgathatóság szinergiája miatt. Igazából arra gyanakszom, hogy a KT88 csövek egy az egyben az én ízlésemnek lettek kitalálva, de a Canor konstrukciója ezt egyedi módon kihasználja és így jön létre ez a szlovák újhullámos hangzásvilág.

Legyen az Fyne F500SP vagy Figaro B a magas frekvenciák pontosan ugyanazt a precíz hangulatot folytatják, amit már a teljes közép szekciónál tapasztalni. Extrém vékony tussal rajzol minden hangot és részletet, nem mos össze semmit és az enyhe csöves selymesség borítja a karcolások hegyét. Főleg a Figaro képes arra, hogy rámutasson harsány tulajdonságokra, de nem bántott egyszer sem miközben az érdekesség, hogy az F500SP részletező képességén pedig brutális mértékben dobott. Nyílt, teres, peckesen gyors, főleg az Ultra Linear üzemmódban, ami nekem jobban is tetszett. Ahogy átváltjuk Triode-ra, úgy sötétül egy fokkal a tónus és jazz klubosabb, koncertesebb lesz az élmény. Harsány felvételeknél ez simán lehet megoldás, bár ahhoz meg egy élesebb és színesebb hangfal is kell, hogy kijöjjön az “értelme”, szóval maradjunk annyiban, hogy ez is ízlés dolga.

Összességében a Canor AI1.10 csöves erősítő építési és hangminősége példaértékű, büszkék lehetünk még mi is rá, hogy ilyen mesterművek készülnek tőlünk pár órára, ráadásul jóformán teljesen manuális kézimunkával. Ez a termék már az alumínium válogatásától kezdve törődéssel készül és ezt az odafigyelést egy az egyben tükrözi is a végtermék. Karaktere számomra nagy százalékban teli találat, csak a basszusokon fognék még egy adagot, de ez utóbbi gondos hangfal és forrás párosítással szépen kontrollálható. A közép és magas frekvenciás teljesítménye precizitás szempontjából borzasztóan élvezetes, szeparációja kiváló, ráadásul mindezt úgy, hogy minden párosítással könnyen hallgatható maradt. Meghallgatása a kategórián belül kötelező!