A 312-es sztereó teljesítményerősítő
A 312-es sztereó erősítő (amerikai listaára 28.975 dollár) a gyári adatok szerint csatornénként 120 watt teljesítményt ad le 8 ohmos terhelésen, ami 4 ohmos terhelés esetén a kétszeresére, csatornánként 240 wattra emelkedik, majd 2 ohmos terhelés mellett ismét megkétszereződik, vagyis ilyenkor csatornánként 480 watt tejesítményt tud leadni (bár ilyen alacsony terhelés mellett csak 5 másodpercig). A bemenő ellenállás 2 kOhm, ez széles sávban egyenletes frekvencia átvitelt biztosít, de legyen óvatos, ha magas kimenő impedanciájú csöves erősítőt csatlakoztat a készülékhez! Az erősítési tényező 20 dB, a csillapítási faktor 5000-nél magasabb. Az erősítőben három áramerősítő egységet és egy 80 MHz-ig linearizált feszültség erősítő modult találunk. A készülék külső bemenete/kimenete igen figyelemre méltó módon DC (egyenáram) és 800 kHz között fogad/ad ki jelet.
A 312-es készülékben négy kapcsolóüzemű tápegység biztosítja a tápfeszültséget a fentebb jelzett áramköröknek (amelyek alacsony teljesítmény mellett A, nagyobb teljesítményen AB osztályban működnek). A tápegységek fizikailag el vannak különítve a jelfeldolgozó áramköröktől, azoktól távolabbra és hatékony árnyékolással vannak elhelyezve. A készülék többrétegű csillapítással védett a kívülről jövő rezgések ellen. A 312-es előlapján egy 5” x 2,25”-es kijelző található (az előlap közepén), beépített infravörös vevővel. A kijelző alatt jobb oldalt egy kisméretű hálózati kapcsoló nyomógomb van. A készülék hátlapján a jobb és bal hangsugárzó fogadására alkalmas aljzatpárt és a szimmetrikus XLR bemeneteket találjuk, a bemeneti aljzatok földelését oldó kapcsolóval, amennyiben nincs szükség földelésre. A hátlap közepén alul található a hálózati tápkábelt fogadó IEC aljzat, valamint a hátlap közepén felül egy kommunikációs aljzat, illetve a rendszerprogram frissítésére szolgáló aljzat van beépítve.
A 326-os előerősítő
A 326-os előerősítőn (amerikai listaára 21.975 dollár) négy sztereó bemenetet (kettő szimmetrikus XLR, kettő aszimmetrikus) találunk. Az RCA aljzat modul mellett kettő dedikált modulfogadó aljzat van kialakítva. Ide dugaszolható az opcionális, 60 dB-es erősítést biztosító MM/MC hangszedő illesztő egység, illetve az ugyancsak külön megrendelhető digitális/analóg jelátalakító modul. Ez az opcionális D/A modul számítógép hálózatról, USB aljzaton, SPDIF, illetve AES/EBU felületen keresztül tud digitális jelet fogadni. A PCM formátumú jelek bitrátája 192 kHz lehet, az USB aljzaton,
illetve a hálózati kapcsolaton keresztül érkező jelek felső határa 24 bit/384 kHz, emellett a DSD
1x-es és 2x-es jeleket tudja fogadni. A készülék a digitális bemenetére kapcsolt jeleket DXD
formátumúra alakítja a modulba épített DSD digitális jelfeldolgozó áramkörrel. A tesztelésre
kapott 326-os előerősítőbe egyik külön rendelhető modul sem volt
beépítve. A 326-os készülékben is kapcsolóüzemű tápegység gondoskodik a szerkezeti elemek mű-
ködtetéséhez szükséges tápfeszültségekről. A tápmodulok DC-DC átalakítókon keresztül kapcsolódnak az alacsony zajú szabáyozó áramkörökhöz. A 312-ben alkalmazotthoz hasonlóan itt is szigorúan le vannak választva a tápegység modulok az audió jeleket feldolgozó áramköri kártyákról
és itt is árnyékoltak a modulok. A hangerő szabályozó mindkét csatornán relékapcsolású ellenállás-
hálózatból épített precíziós szintszabályozó. A kimenő szint szabályozásakor a 326-os mikroáramköri lapka alapú programozható erősítésszabályozó hálózatot (PGA) használ a kattanásmentes szint-
szabályozáshoz. A szintszabályozást követő 1-2 másodpercen belül bekapcsol a precíziós, relékapcsolású ellenálláshálózat és lekapcsol a mikrolapka alapú PGA egység. Az alacsony (az aszimmetrikus kimenetnél 5 ohmos, a szimmetrikusnál 10 ohmos) kimeneti impedanciájú kimenő egység legfeljebb 20 mA-es áramot tud kiadni. Ennek köszönhetően az előerősítő szokatlanul hosszú öszszekötő kábelt és/vagy alacsony impedanciájú erősítő bemenetet is meg tud hajtani mérhető veszteség nélkül, a Soulution saját 312-es sztereó erősítőjéhez hasonlóan.
A 326-os előlapja tulajdonképpen a 312-es előlapjának tükörképe, de néhány gombbal több talál-
ható rajta vízszintes elrendezésben, a hálózati kapcsolóval egy sorban. A két új gomb a némító és
a programozó gomb. A némító gomb funkciója egyértelmű. A programozó gombot használjuk
ahhoz, hogy belépjünk a programozási módba. Az előlapon jobb oldalt középen van egy optikai ve-
zérlésű forgatógomb, amivel a hangerő szabályozható, illetve a gombot benyomva normál üzemmódban bemenetet választhatunk, illetve a programozási módban a programmenüben navigálhatunk vele. A 326-os hátlapján a fentebb emlitett két-két pár XLR és RCA bemeneti aljzat található, plusz egy-egy pár XLR és RCA kimeneti aljzat van a hátlap jobb és bal szélén. A hátlapon a középpontól balra találjuk a fentebb említett bemenetekkel ellátott opcionális digitális/analóg jelátalakító modult fogadó fiókot. A középvonaltól jobbra pedig az aszimmetrikus RCA be-
menettel és a földelő aljzattal ellátott hangszedő illesztő egységet fogadó nyílás van kiképezve. A
hátlapon középen pedig a hálózati tápkábelt fogadó IEC aljzat, valamint a készülékek összekapcsolására szolgáló link-com és a rendszerprogram frissítésénél használandó aljzatot találjuk.
A 350-es hangszedő illesztő egység
Az (amerikai listaáron 22.975 dollárba kerülő) 350-es készülék egy aszimmetrikus bemenettel rendelkező MC hangszedő illesztő egység. Az erősítési tényező fixen 60 dB, a terhelő ellenállás 20 és 1.260 ohm között választható meg 20 ohmos lépésenként. A Soulution szerint a készüléket igen szűk tűréshatárral válogatott kiváló minőségű alkatrészekből építették, igen széles a frekvencia átviteli
tartománya, alacsony zajú, kétfokozatú erősítő modullal épült, ideális a frekvenciamenete és a fázispontossága.
A 350-ös modell is a fentebb leírt 326-os előerősítő külső stílusjegyeit viseli. Ebben a készülékben is kapcsolóüzemű tápegység táplálja az egyes szerkezeti elemekhez szükséges tápfeszültséget biztosító és alacsony zajú lineáris szabályozóelemekkel kiegészített DC-DC egyenáramú feszültségátalakítókat. Ebben a készülékben is el vannak választva egymástól a hálózati tápegységek a jelfeldolgozó áramköröktől és a 312/326 modellekhez hasonlan a szerkezeti elemek szigorúan árnyékoltak. Nincs kimenő szintszabályozó a 350-es hangszedő illesztőegységen. A 350-es modell kimenő jelszintje legfeljebb 250 mA, ez elegendően magas ahhoz, hogy fel tudja azt dolgozni a csatlakoztatott előerősítő.
A 350 előlapja, rajta a kijezővel, a három nyomógombbal, a forgatógombbal ránézésre megegyezik a 326-os előerősítő előlapjával. A 350-es hangszedő illesztőegység hátlapján baloldalt felül találjuk a bal/jobb RCA bemenetet, a kettő között középen pedig a hangkar/lemezjátszó földelésére szolgáló csatlakozót. Közvetlen a bemeneti aljzatok alatt van az XLR és az RCA kimeneti csatlakozópár. A 350
bal oldalán találjuk a hálózati tápkábelt fogadó IEC aljzatot, valamint a készülékek összekapcsolására szolgáló link-com és a rendszerprogram frissítésénél használandó aljzatot.
A készülékek beállítása
A részletes és jól érthető használati útmutatónak köszönhetően könnyen elvégezhető a Soulution 3-as sorozat készülékeinek beállítása. A kézikönyv részletesen bemutatja, hogyan progamozható a készülék, milyen szolgáltatásokat nyújt, hogyan használhatóak az egyes készülékek előlapi kezelőszervei. A beállítások elvégzése után gond nélkül működött a navigálás a menűrendszerben és semmilyen gondot sem okozott a készülékek napi használata. A 350-es hangszedő illesztő erősítőt először az Atlas Lambda SL, majd a nemrégiben forgalomba került, kiváló tejesítményt nyújtó Hana SL MK II hangszedőkkel teszteltem. Mindkét hangszedőt a TW Acoustic Raven Two lemezjátszómon lévő Graham Phantom 3 hangkarba szereltem. A lemezjátszó a Raven AC tápegységről kapta
a tápfeszültséget. A 326-os előerősítő mind a négy analóg bemenetéhez csatlakoztattam készülékéket, egy digitális és három analóg forrást. Ezek közül kettő lemezjátszó volt, az egyik a 350-es, a másik pedig a Soulution zászlóshajója, a 757-es kiemelést kioltó előerősítő közvetítésével,
amelyhez egy 15/30 ips sebességre alkalmas orsós magnetofont csatlakoztattam.
A 312-es erősítőt vagy a 326-os, vagy a referencia előerősítőm hajtotta meg. A 3-as sorozat termékeit egyenként teszteltem, hogy pontosabban megismerhessem a hangzáskarakterüket, majd
végül a hármat egy rendszerbe kötve is meghallgattam. A végső 3-as konfiguráció a 3 tesztelt
készülékből állt, amelyek vagy a referencia hangsugárzóimat, vagy a korábbi számban tesztelt
DALI Epikore 11-es hangsugárzókat hajtotta meg.
A 350-es hangszedő illesztő egység hangja
A 350-es hangszedő illesztő hangja egyszerűen lenyűgöző. A készülék igen figyelemreméltó teret rajzol fel, de mindvégig megtartja a hangszerek és az énekesek valós helyét és egymástól való reális távolságát. Mind a mélyhangok, mind a középtartomány aránya életszerű, miközben elsőrangú a mélyek és a középtartomány hangszíngazdagsága és időzítése. Nyomát sem tapasztaljuk a magastartomány kiemelésének, vagy túlhangsúlyozásának. Általában véve élvezetes felbontásban
szólalt meg a zene, egy árnyalatnyi kövérséggel, ami pontosan a kellemes hangzást biztosító mértékben emeli ki a hangzás színgazdagságát és meggyőzi a hallgatót, hogy nem egy vérszegény szerkezet a 350-es.
A 350-es a teszt során használt konfigurációban is megmutatta lenyűgöző képességeit. A J. S. Bach
2. partita szóló hegedűre, BWV 1004 zeneművét Nathan Milstein előadásában hallgatva (DG kiadás) a hegedű virtuálisan, a valós méretében vált láthatóvá, csakúgy mint az előadás helyszíne: a hangversenyterem falairól visszaverődő energia szabadon áramlott a térben. A magas hangzáshűségű készülékek világában megszokottól némileg szokatlanul Maze Franky Beverly „Happy Feelin’s” felvételét előadva az együttes bemutatkozó lemezéről a 350-es megszólalásában nyoma sem volt a 70-es évek pop/soul/rock lemezein megszokott nyersességnek. A Hana SL MK II és a Lyra Atlas Lambda SL hangszedővel egyaránt a rendszer ismert képességeinek javát mutatta, akármilyen formában csatlakoztattam is az elemeket a 350-es hangszedő illesztő egységhez.
A 326-os előerősítő hangja
A 326-os erősítő a teszte lésére használt rendszerelemekkel összekötve figyelemreméltóan transzparensnek tűnt, függetlenül attól, hogy digitálisan átalakított jelet kapott-e a DAC-ról/CD-játszóról, vagy analóg jellel tápláltam-e a lemezjátszóról, vagy a szalagjátszóról. Az előerősítő igen magas százalékos arányban őrizte meg a forforráskomponens meleg, semleges, vagy kissé fényes hangzását a zene elemeivel együtt, pontosan úgy, ahogyan azt az adott információhordozón rögzítették. Röviden összefoglalva a 326-os nem hangszín szabályozóként működött, nem írta felül az adott zeneszám hangzáskarakterét. Sokkal inkább kristálytisztán mutatta meg az adott zenemű, vagy forráskomponens karakterét.
A rendszeremben bármilyen konfigurációnál azonnal feltűnt a 326-os transzparenciájának korábban nem tapaszalt magas szintje. Ugyanazt a zenét analóg, vagy CD-lemezről, digitális adatfolyamként, vagy szalagról hallgatva a 326 azonnal megmutatta az egyes forrásmédium, a forráskészülék és a hangmérnöki munka közötti különbségeket. Különösen jól érezhető volt ez a magas szintű transzparencia Jerome Sabagh Heat albumának hanglemez változatán, amelyet közvetlenül egy kétsávos stúdiómagnón rögzítettek és a mesterlemezt Bernie Grundman készítette és ugyanezt a felvételt a magnetofonról, a mesterszalagról hallgatva. A 326 mérnöki pontossággal mutatta
meg, hogy a felvétel maga és a felvétel közbeni keverés is kiváló hangmérnöki munka volt. Mind a hanglemez, mind a mesterszalag tisztán bizonyította Sabbagh zeneiségét a szaxofonon, Joe Martinét a basszusgitáron és a legendás Al Foster zenei tudását a dobokon, kiemelve a cintányérok mesteri kezelését. A 326 kivételes részletező képességével jól hallhatóan mutatta az LP és a szalag közötti különbséget, főleg a zene folyamatosságában, a mikro- és makrodinamikában. A 326 rámutatott arra, hogy, a szalagjátszó egy árnyalatnyival több életet lehelt a zenébe, habár a fekete lemez hangja is rendkívül meggyőző és életteli volt.
A 312-es erősítő hangja
A 312 transzparencia és felbontás tekintetében tulajdonképpen olyasmi, mint a 326-os előerősítő kiterjesztése. Stabil színpadleképezést kínál rengeteg részlettel (már ha a felvétel is elég jó ehhez) és kronométer pontossággal tartja a zene ritmusát, sohasem tűnik lomhának, vagy sziruposnak. Az erősítő kellőképpen gyors, precíz tranziensekkel, kristálytisztán hallható kitartott hangokkal és pontosan a szükséges időtartamú (és egyáltalán nem mesterkélt) lecsengésekkel.
A működési tartományán belül, ami a legtöbb lehetséges felhasználási területen bőségesen elegendő, a 312-es tökéletesen kézben tartja a csatlakoztatott hangsugárzókat. Legelsőként a sebesség és a megfogottság szavak jutottak eszembe a zenét hallgatva. A referenca hangsugárzómat és a DALI Epikore 11-est egyaránt az első pillanattól kezdve tökéletesen kézben tartotta a 312-es. Minden
abszolút életszerűen, az élő előadás jellegét sugározva szólalt meg olyan színpadon, ahol a korábban, más eszközökön hallgatva messze hátul a színpadon ülő zenészek most a vélhetően valós helyükre, a hallgatóhoz közelebb kerültek. Ezzel a zene korábban kissé háttérbe szorult elemei is tisztábban, leginkább az élő koncerten hallhatóhoz hasonlóan csendültek fel, közelebb a mikrofonhoz, a felvételi eszközhöz, ott ahol minden valószínűség szerint a felvételkor valójában voltak. Például a Sabbagh albumon Joe Martin basszusa pár lépéssel közelebbről hallatszik és ennek eredményeként egy árnyalatnyit tisztábban is szól. A Maze felvételen a héttérben lévő hangszerek kissé előbbre léptek,
feltöltve a színpadon korábban mutatkozó űrt és ezzel együtt tisztábbá is varázsolva a hangzást. A Bach Partita felvételt hallgatva ugyancsak közelebb kerültek hozzám a zenészek, olyasmi hanghatást nyújtva, mintha a hangversenyterem tizedik sorából a másodikba kerültem volna át.
A Soulution triót, vagyis a három készüléket együtt hallgatva szerves egységbe kovácsolódtak a korábban az egyes készülékeknél említett sajátosságok, komplett 3-as élményt nyújtva. A 350-es más egyéb hangszedő illesztőknél sokszor tapasztalt enyhe túlfényezettség helyett hűvös, de nem hideg eleganciát mutatott, széles színpadot felrajzolva. A hangszerek és az énekhang tökéletes időzítéssel szólaltak meg, majd némultak el, kivételesen jó egyensúlyban volt a basszus és a középtartomány, példaszerűen tökéletes volt az átmenet a felső középhangok és a felső regiszterek között, mérnöki pontossággal illeszkedve a 326-os össszetéveszthetetlen forrástranszparenciájával. A 312-es erősítő pedig igen meggyőző módon továbbította az elé kapcsolt két készülék minden jóságát és finomságát a hozzá rendelt hangsugázókhoz úgy, hogy kissé közelebb hozta a háttérben megbúvó
információt, zenei történéseket a színpad elejéhez, azt a benyomást keltve, mintha a vonósok valamivel közelebb léptek volna a többi zenészhez és ezzel együtt a finom részletek is tisztábbá, jobban hallhatóvá váltak. Az olyan nagyzenekari klasszikus zenei felvételeknél, mint például Liszt
2. magyar rapszódiája a rendszer határozottan megmutatta a fekete lemez nagyszerűségét, széles színpadképet felrajzolva, rajta kristálytisztán megszólaló valós méretű hangszerekkel, olyan érzetet keltve, mintha a hangversenyteremben az első sorok valamelyikében ülne. Az erősítő a szélsőségesen dinamikus szakaszoknál a mélytartományban, valamint a középtartományban is
tökéletesen kézben tartotta a hangsugárzókat, de ugyanilyen pontosan és életszerűen, erős jelenlétérzetet mutatva képezte le a fafúvósokat, a vonósokat és a rézfúvósokat is. A 350-es, 326-os és 312-es mesterhármas felemelő hitelességgel, magával ragadó energiával, pont elég erőteljesen, de ugyanakkor kellő finomsággal tolmácsolta a rapszódiát ahhoz, hogy sokkolja vele a hallgatót, mély benyomást keltsen benne a hitelességével és végül meggyőzze az előadás életszerűségével.
Következtetések
Igen kevés kétség merülhet csak fel aziránt, hogy a Soulution DNA-ja épült ebbe a három 3-as sorozatú készülékbe. De az is igaz, hogy mindhárom készülék megköveteli, hogy hozzá méltó környezetbe kerüljön. Amennyiben azt szeretné a hallgató, hogy könnyebben megfizethető áron és formában tapasztalhassa meg a Soulution 7-es zászlóshajója, vagy a hierarchia közepén álló 5-ös sorozata hangzásvilágát, vagy helykorlátok, illetve egyéb okok miatt szeretné kisebb helyet foglaló méretben élvezni a nagyobb készülékek megszólalási minőségét, akkor a 3-as sorozatot
alkotó 350-es, 326-os és 312-es készülék minden kétség nélkül tökéletesen meg fog felelni az elvárásainak.
------------------------------------------------------
A Soulution Series-3 elektronikák
Köszönetünket szeretnénk kifejezni Andre Jenningsnek ezért az igen alapos és részletes „The More Affordable Soulutions” (A megfizethetőbb Soulution-ök) tesztért. Örülünk, hogy annyi műszaki
elemet és szolgáltatást sikerült beépítenünk az új 3-as sorozatba az 5-ös és 7-es sorozatainkból. Számos mérnöki kihívást jelentett és állandó, szogorú költségelemzést kívánt az, hogy annyi technológiát és teljesítményelemet tudjunk átültetni ezekbe az alacsonyabb árfekvésű készülékekbe, de úgy érezzük, nagyon megérte. Andre alapos és igen részletes műszaki leírást adott mind-
egyik modellről. Tökéletesen megértette magukat a műszaki megkö-zelítéseket is, de nagy benyomást tett ránk az, hogy emellett az adott megoldások alkalmazásához vezető okokkal is tisztá-
ban van. Mosolyt csalt az arcunkra az, hogy a rendszer tejesítményét részben Liszt 2. magyar rapszódiáját hallgatva ítélte meg, hszen pontosan tudjuk, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie az
adott készüléknek ahhoz, hogy meggyőzően tudja visszaadni ennek a zeneműnek és a róla készült felvételt tartalmazó lemeznek a hihetetlen dinamikáját, miközben a mű finom részleteit is megőrzi.
Nem állt szándékunkban alacsonyabb áron olyan készülékeket alkotni, amelyekkel csak a könnyen lejátszható lemezek szólnak elfogadható szinten. Jól esett olvasni, hogy bármilyen lemezt tett is
fel Andre a lemeztányérra, mindig kielégítő és mély benyomástkeltő volt a rendszer hangzása. Nem vitás, hogy a magasabb minőségi osztályt képviselő eszközeink DNA-ja nem kevés segítséggel megtalálta az utat az új 3-as sorozat eszközeihez, amelyek a többi termékünkhöz hasonlóan a „Semmit sem veszünk el, semmit sem adunk hozzá” elv alapján születtek.
Ciyrill Hammer
Főmérnök és főigazgató
Soulution
