De a Luxman L-505Z integrált erősítőt az teszi igazán a vágy tárgyává, ahogyan zenél. Megjelenése és a hangja is stílusos. 100 W bipoláris teljesítmény 8 ohmon (150W 4 ohm) szinte bármilyen hangfalhoz elegendő. Tanúim erre a Dynaudio Contour Legacy Limited Edition, a Capudello Akustik Gauders és a Devore Fidelity O/96 amiket rákötöttem. A gyártó 200 órás bejáratást javasol. Ha nem hisz ebben, akkor is gyorsan beleteszi.
A hátlap rengeteg csatlakozást kínál, beleértve a korábban említett phono-t is. 4 RCA és egy XLR bemenet, egy Pre Out, egy Main IN, Trigger, és Control aljzatokkal. Két pár hangfal kimenete van, és a hálózati kábelből akár a gyárinál jobbat is csatlakoztathat.
Az L-505Z az előd 505uXII-höz képest számos frissítést tartalmaz. Ilyenek például a phono előerősítő áttervezése, a Trigger, a fejhallgató kimenetek, és a 7-szegmenses hangerő kijelzés a műszerek között. A műszervilágítás a távvezérlővel kikapcsolható.
Természetesen nem maradtak ki belőle a Luxman szabadalmaztatott technológiák sem. A LECUA hangerő szabályzás, és a LIFES1.0, ami a korábbi visszacsatolás rendszerük továbbfejlesztett verziója. A cég tájékoztatása szerint jobb kontrollt, magasabb hőstabilitást, és kivételesen alacsony torzítást tud, mert kis hangerősségen nincs visszacsatolás, ami a hangzást természetessé teszi.
Arról fogalmam sincs, hogy a LIFES 1.0, vagy a LECUA milyen mértékben befolyásolta a hangzás minőségét, de az integrált erősítő a nálam töltött több mint 3 hónapja alatt a fent felsorolt mindhárom hangfalammal kimagaslóan erőteljes, édes teltséggel töltötte fel az általam csak istállónak nevezett hallgató helyiségemet. A bemutatójának stílusa annyira zenei, hogy napokon, heteken, sőt hónapokon keresztül élveztem.
Az L-505Z játszott le az Aurender A1000 streamer DAC-cal, de rákötöttem a saját Mola Mola Tambaqui készülékemet, és a Michell Gyro SE/Sorane SA1.2/EMT HSD 006 lemezjátszó setupot is. A kábelezés AudioQuest Thunderbird, Carbon, Robin Hood voltak. A hálózati kábelek Monsoon és NRG-Z3, amelyek az AQ PowerQuest PQ707-ről vezették az energiát a készülékekhez. Az állvány Box Furniture MD3S moduláris dupla szélességű, 3 polcos.
Arra jutottam, hogy a legnehezebb azokról a készülékekről írni, amik szinte teljesen belesimulnak a rendszerbe, és más elemeket hagynak érvényesülni. Az olyan meghatározások, mint tiszta, édes, zenei, vagy természetes aligha nevezhetők ítéletnek. Szerencsére sem a Hi-Fi komponensek, sem pedig a hangfalak nem léteznek légüres térben, így az a meghatározó, hogy mit és mivel párosítunk. A kiváló mérési eredményeket természetesen elismerem, ám ez csak mindentől elszigetelten igaz. Hiába a kellemes szobában mért komfortos hőmérsékletet mutató hőmérő, a hóviharba kilépve szükség lehet télikabátra. A való világban a környezeti tényezőkre nincs mindig befolyásunk. Tudom, hogy ez ijesztően hangzik.
Jó hír, hogy amikor egy erősítő olyan semleges áttekinthető hangot kínál, mint a Luxman L-505Z, akkor nem az a kérdés, hogy meg tudja-e hajtani a hangfalat, hanem az, hogy melyikkel párosítva tetszik legjobban a hangja. Ideális forgatókönyvnek tűnik, induljon a lejátszás.
Nala Sinephro Endlessness című albuma szeptemberben jelent meg a WARP Records kiadásában. Gyönyörű összetett hangzásvilág, amolyan hang balzsam a fülnek és a léleknek. Hárfa, zongora, szintetizátor, szaxofon, trombita, ütőhangszerek, és természetesen dobok. Az előadói gárda James Mollison, Black Midi Morgan Simpson, Nubya Garcia, Natcyet Wakili a Sons of Kemetből, Sheila Maurice-Gray, Lyle Barton és Wonky Logic, amelynek szövegei a Wonky Logic-ban gyökereznek.
A Luxman a Gauder Capello 100-as hajtotta éppen, és az éteri zene feltöltötte a szobát. A hang teljesen levált a hangfalakról, a jelenlét érzet szilárd és valóságos. A hangfal a feszes dinamika bajnoka, a Luxman pedig tiszta erővel uralta, így a dobozok megvillanthatták a kiváló képességeiket.
El kell ismernem, hogy a bemutató részben az Aurender A1000-nek is köszönhető, ami lehetővé tette a zenei részek kézzelfogható ábrázolását. Igazság az, hogy ezt a lemezt tavaly a kedvenceim közé kellett volna tennem, ám elmaradt. Az a baj a listákkal, hogy túl rövidek, vagy túl hosszú a felsorolás.
Azon kaptam magam, hogy nem tudom abbahagyni Jolie Holland Haunted Mountain lemezének hallgatását. Reggelente a fejemben szól a 2000 Miles című számának eleje.
Néha dúdolom, sőt időnként dalolom. Amikor a bemutató szintje elég jó, szinte fékezhetetlen vágyam támad együtt énekelni a művész nővel. Valahogy úgy, mint egy ittas turista a karaoke bárban, aki egy Aurender/Luxman/Guarder géppel dalol.
Tudnivalók az albumról:
Adam Brisbinnel, és Justin Velosóval Jolie trióként rögzítette az albumot, amelyhez később több réteget is hozzáadott. Igazi úttörő felvételi technikákat használt. Például megörökítette a zongora csuklós részeinek hangját, de még kabócák énekét is kevert a felvételeibe. A Feet On The Ground izgalmas atmoszférájához egy hatalmas üregre irányított dobgép hangja szolgáltatja az alapot. Így feszegeti a művészet határait.
A telt elektromos gitár, a dobok csattanása, és a jó öreg Stratocaster jellegzetes hangjai karaktert adnak a felvételnek. Olyan, mint amikor egy tehervonat robog lefelé a lejtőn. A felvételt meghallgattam két másik hangfalon is, amit a Luxman ugyanolyan tisztasággal uralt.
Engem nem zavart, hogy van rajta hangszín szabályzó, de valódi szükségét nem éreztem normál hangerőn. Mellé nyúlni nem lehet, a távvezérlőn csak a hangerő módosítható.
Amikor a Gauders hangfalat nagyon halkan hallgattam, a Loudness gazdagabbá tette a hangzást. Akik pedig a hang tisztán tartása miatt aggódnak, egyszerűen aktiválják a Line Straight funkciót, és minden hangszín áramkör kikerül a jel útjából.
Külső előerősítő csatlakoztatásakor alkalmazható a Separate mód, amikor az erősítő Main In bemenetén keresztül fogad jeleket, és csak végfokként funkcionál.
Összehasonlítások:
Bár nem közvetlen almát az almával jellegű összehasonlítás, de mivel nemrégen kaptam meg tesztre az Atoll SDA300 streaming integrált erősítőjét, hát meghallgattam őket egymás mellett. Az Atoll olcsóbb kb. 495 dollárral, és más szemléletben épült eszköz. Az SDA300 ugyanis a streaming és a digitális funkcióra helyezi a hangsúlyt, a Luxman pedig tisztán analóg. Az L-505Z még a vinyl rajongókat is igyekszik kiszolgálni a phono bemenetével, amiről később még szó lesz. Az Atoll is analóg végerősítést használ. A hangjuk összehasonlításakor azt tapasztaltam, hogy az SDA300 testesebb, gazdag hangot, a Luxman pedig nagyobb felbontást kínál, ami kifinomultabb bemutatás módot jelentett. A különbségek a hangban nem hatalmasak, mindkettő szerethető, a funkció kínálat, és a megjelenés viszont teljesen más. Végül is mindkettő nagyon jól sikerült eszköz, a választás inkább az egyéni preferenciákon múlhat. Egyikkel sem hibázik.
Másik esteleg érdekes erősítő az Unison Unico 90 integrált erősítő. 496 dollárral olcsóbb mint a Luxman, és hibrid kialakítású, csöves előerősítővel, félvezetős végfokkal. Az Unison sem tartalmaz phono fokozatot, vagy streaming funkciót, hogy bármelyikkel ilyen módon össze lehessen hasonlítani, ezért maradok a hangzásnál. Az olasz versenyző robusztusabb hangot kínál, szemben a Luxman kifinomult áttekinthetőségével. Másként fogalmazva az Unison a saját karakterét kínálja, ami akkor jöhet jól, ha a hangfala kicsit élettelen hangú.
Japán, Franciaország, és Olaszország. Ismétlem, az összehasonlításkor nem tekintettem őket egy kategóriának, ráadásul a megjelenésük és a célcsoport, akiknek szánták őket teljesen eltérők. Az én zenei ízlésem a Luxmant helyezi az első helyre, ez az, amivel hosszan együtt tudnék élni, és legalább mindennap nézegethetném.
Átcipeltem a Michell lemezjátszómat, hogy tesztelhessem az L-505Z phono előerősítőjét. A sok lemez közül kiemelném a Big Thief dupla albumát, aminek címe Dragon New Warm Mountain I Belive In You. A lemez tele van gyönyörű, akusztikus hangokkal. Akár örökké tudnám hallgatni Adrienne Lenker énekét, soha nem fáradok bele.
Mielőtt a hangot értékelném, néhány szó az opciókról. Azzal mindenki tisztában van, hogy ha több pénzt kültünk az egyes rendszer elemekre, jobb hangzást érhetünk el. Emiatt feleslegesnek és viccesnek tartom az integrált erősítőbe beépített lemezjátszó előerősítő összehasonlítását egy külső phonoval. Természetesen egy pár monoblokk, egy előerősítő, és egy phono a szükséges összekötő kábelekkel olyan dolog az integrált erősítővel összehasonlítani, mintha három házat vásárolna. Egyet nyárra, egyet télre, egyet pedig a köztes időre, mivel nem foglalkozik a költségekkel. Az integrált erősítő másról szól, egy dobozos megoldást kínál, nem kell hasonlítgatni, csak a hangját meghallgatni, és értékelni.
A zene engem arra az érzésre emlékeztet, amikor a csapat együtt él, egymás ruháit is hordják, annak ellenére, hogy az nem frissen mosott. Kényelmes, hívogató, mint egy ölelés. Akusztikus gitárok, 6 és 12 húros, nylon húros gitár, elektromos gitár, hegedű, hárfa, fuvola, és ének töltötte be a szobát, engem nagyon is meggyőző módon.
A Michell/Sorane/EMT setup gazdag, árnyalt hangját beregyogja az EMT hangszedő energiája. Pont ezt szeretem ebben a hangszedőben. Képes élethű módon megvilágítani a zenei mondanivalót, amiben persze jelentős szerepet vállal a Sorane hangkar, és az alváz kiváló időzítése. Szerintem az L-505Z phono előerősítőjében nem találtam olyan dolgot, ami ne tetszene. Bőven van benne szeretni való, és ígérem, nem rontja el senki vinyl élvezetét.
Rendszeres olvasóim tudják, hogy állok a fejhallgatókhoz. Néha szívesen hallgatom őket, de jobban szeretem, ha a muzsika a szobában bontakozik ki. A Meze Audio 109 Pro meggyőző érveket hoz fel az egyéni zenehallgatás mellett, és a Luxman meggyőző partnernek bizonyult.
Ha már meggyőző partnerekről beszélünk, az Aurender A1000 streamer DAC-ként ugyanilyen remek párosításnak nevezhető. Árban, teljesítményben, megjelenésben is. Nem akarok mélyen beleásni az Aurender képességeibe, de ha a dobozok számát alacsonyan szeretné tartani, az Aurender/Luxman kombo igazi nyerő lehet.
Az Luxman L-505Z-vel töltött időm utolsó néhány hetében rákötöttem a DeVores hangfalaimat, és csak úgy hallgattam. Bevallom, hogy jobban élveztem, mint a kritikus hallgatást.
Az L-505Z kétséget kizáró módon képes a zenét tiszta élvezetté alakítani, mert hagyja, hogy a többi rendszer elem kibontakozzon a saját hangjával. Nem szégyellem leírni, hogy késő este hátradőlve sokszor élveztem a táncoló műszerek látványát zenehallgatás közben.
Engem elsősorban azok a készülékek vonzanak, amik funkcionalitásban, megjelenésben, építési minőségben, sőt ár és teljesítmény viszonylatában is sokat nyújtanak. Nagy rajongója vagyok az integrált erősítőknek. A Luxman L-505Z minden tekintetben a legizgalmasabb darabok közé tartozott, amit nagy örömömre végre megismerhettem.
Írta: Michael Lavorgna
2025 Január 9.
Forrás és képek: Twittering Machines és Luxman
Forrás: Audiophile-szalon.hu
