Amikor 2018-ban főállásban csatlakoztam a Part Time Audiophile csapatához, első munkáim egyike a Luxman LX-380 integrált erősítő volt. Izgatott voltam, mert amúgy Luxman rajongó is vagyok. A közelmúltig birtokoltam egy régi R-1040 rádiót, amit még a ’70-es években adtak ki. Úgy hittem, hogy végre minden készüléküket meghallgathatom. Imádtam az LX-380 hangját. Megdicsértem, majd visszaküldtem a mintát, és vártam a következőt. 5 évet kellett várnom a dologra. Ha ezt az elején tudom, megvásárolom, és megtartom referencia hangként, de sajnos ezt akkor nem tudtam. Abban a hitben voltam, hogy belátható időn belül minden Luxman erősítőt kipróbálhatok, és kiválaszthatom majd azt, amelyik a legjobban tetszik.
Az Axpona 2023 kiállításon meglátogattam a Luxman America bemutató termét. Cikket írtam a PD-191A lemezjátszóról, amibe az új 2695 dolláros Luxman LMC-5 hangszedő volt beszerelve. A látogatásom végén szerény kérdéssel próbálkoztam, hogy van-e bármilyen termékük, amiről szeretnének bemutatót íratni? Sue Toscano tolmácsolta a kérdésemet a cég felé, akik azt mondták, hogy éppen van egy extra darab LMC-5, amit oda tudnának adni. Mielőtt bárki észbe kaphatott volna, már a táskámban lapult a vizsgálati minta. Végre itt egy újabb Luxman, amit meghallgathatok!
Általános tudnivalók:
Elsőként azt kérdeztem meg a Luxman America munkatársától, hogy ők készítik, vagy OEM gyártóval csináltatják? Ugyanis bevett gyakorlat a hangszedők esetében, hogy némi módosítást végeznek egy már meglévő modellen, és így gyártatják le a külső beszállítóval. A módosítás lehet egy új ház forma, vagy belső csillapítás, de kimerülhet egy más egyedi szín választásban is. Jelen esetben nem erről van szó, az LMC-5 hangszedőt az alapoktól Mr. Hagiwara és Mr. Nagatsuma, a Luxman két mérnöke tervezte és építette.
Szembetűnő a különleges test forma. 6068-as alumínium ötvözet tömbből van kialakítva, és talán nem is különbözhetne jobban a hagyományos dobozos kialakítástól. Arra is odafigyeltek, hogy könnyű legyen pozícionálni a protaktor ábrához, így tényleg egyszerű jól beszerelni. Elől két oldalon pajzsként védi a tűszárat, de mégis kézben tartható, és nyitott. Mitől kell megvédeni a tűszárat? Az ügyetlen oldalirányú hangkar mozdításoktól például.
Persze a test forma kialakításának elsődleges célja mindig a rezonanciák csökkentése, és a fejlesztők erre nagy figyelmet fordítottak. Hosszú időbe telt, mire minden szempontból megfelelt a követelményeknek. Funkcionális, egyszerű, és szép. Az elejét a Luxman logo díszíti.
A tű forma Shibata, amit alumínium tűszárra rögzítettek. Az alumínium semleges hangzást biztosít, mert kerülni akarták a bór, rubin, vagy éppen zafír által hozzáadott önkényes kiemelését a hangban. A mozgó tekercsek négy-kilences rézből készültek, de a gyártó nem árulta el a menetszámot. A kimeneti jelszint 0,4 mV
A beszerelés:
Azt kell mondanom, hogy élmény a beszerelése. Könnyű megfogni, egyszerű megtartani miközben a csavarokat meghúzom, mivel a furatok menetesek. Szerény véleményem szerint ez a helyes út. A tűszár ugyan kilóg, arra természetesen figyelni kell, de mégsem tűnik olyan sérülékenynek, mint néhány más hangszedő esetében, amikkel eddig dolgom volt. Szóval pillanatok alatt beszereltem, és beállítottam. Az LMC-5 a Pear Audio Blue Kid Howard lemezjátszóm Cornet2 karjában jó helyet talált. Nem kellett egy egész délutánt áldoznom a finom beállításokra, leültem, és elkezdtem hallgatni.
A Luxman javasolt tűnyomása 2,1-2,3 gramm. A standard a 2,2 gramm. Végül is 2,12-2,15 grammnál állapodtam meg, de tudni kell, hogy ez egy olyan hangszedő, amely esetében a csekély tűnyomás változás is nagyobb hangzásbeli változást okoz az átlagosnál.
A Luxman LMC-5 már jó ideje a referencia rendszeremben von, egyike azon kevés komponensnek, amit megtartottam az új házba költözés során. Ez egyben azt is jelenti, hogy több külső kiegészítőt is kipróbáltam vele. A futómű nagyjából állandónak nevezhető, egy rövid kivételtől eltekintve, amiről később szólok. A meghallgatás során elsősorban az Allnic Audio H-6500 phono előerősítővel használtam.
A hang általában:
Az első lemez a Jazz Detective Chet Baker Blue Room, amit a Vara Studio-ban rögzítettek. Az első szó ami eszembe jut, a „finomság”, ahogy Baker énekhangja megszólalt. Amit hallottam, az leginkább a szintén japán Koetsu és Kiseki szintén kézzel épített méregdrága misztériumához volt hasonlatos. A tonalitás magával ragadó, és azon gondolkozok, hogy vajon csak más, mint az általánosan megszokott, vagy ez a helyes út? Valami hasonló gondolat biztosan Önben is fel fog merülni.
Ugyanakkor az LMC-5 soha nem lazult el, mindig kiegyensúlyozott maradt, és a dinamika nagy változásait is rendkívül pontosan kezelte. A hangszedő bevonzza a zenébe, minden színpadi szereplő jól látható, és az események kiválóan követhetők. Egy cseppnyi édesség, és könnyed báj visszamaradt a hangjában még a tű betörés után is. A betörés folyamat előre haladtával természetessége és élethűsége csak fokozódott. A hangja nem fényes, de ezzel együtt soha nem puha, vagy sávhatárolt. A rengeteg részlet gyönyörű tonalitással párosul, és olyan módon ölt testet a hangban, ami személyre szóló kapcsolat érzetét kelti. A hatás ugyan előre sejthető, de ahhoz, hogy megtapasztalja, hallania kell, hogy elhiggye. Nagyon szokatlan érzés ez egy háromezer dollár alatti cartridge esetében egy olyan gyártótól, aki már negyven éve nem adott ki hangszedőt.
Minél tovább hallgattam, annál inkább nyilvánvalóvá vált, hogy tökéletesen megfelel az én zenei ízlésemnek. Meleg sima, de anélkül, hogy elvesznének az apró részletek. Ezt a tulajdonságát gyakran emlegetem, mert lelkesedést kelt benne. Van egyfajta romantikája, ami elbűvöl, és emlékeztet azokra a Koetsu hangszedőkre, amiket korábban birtokoltam. Eszembe juttatja, hogy milyen sok titkot rejteget a zene amit ha képes egy eszköz felfedni, arra oda is figyelhetek, ha akarok. Rengeteg régi emléket idézett fel a hallgatás során.
Kritikus meghallgatás:
Hosszabb ideig hallgattam egy Audio Note UK alvázban, és rendkívül érdekes volt visszaszerelni a referencia rendszerembe. A Pear Audio Blue a Cornet 2 hangkarral mindig újnak hat, ha egy ideig nem használom. A Note alvázzal összehasonlítva a Kid Howard csendesebb, nyugodtabb, nyitottabb. A Note ehhez képest több energiát és lendületet tolmácsol. Végül is mindkettőt nagyon szeretem, mert több bennük a hasonlóság, mint a különbség. A két alváz klasszikus brit design alapján készült, a Note a SystemDek, a Kid Howard pedig a Nottingham alapokat használja.
Felmerült bennem, hogy a Luxman LMC-5 és Kid Howard kombó esetleg túl nyugodt párosítás lesz, és féltem, hogy az energia amit imádok megtapasztalni, csökkenhet. Ez természetes módon volt jelen a Note alvázzal, és imádtam. Szerencsére a megérzésem tévesnek bizonyult, a Pear Audio Blue futóműben még jobban teljesített. Nincs szégyellni valója az Audio Note UK Arm Three/II setupnak, de jobban érvényesült az alváz klasszikus hangzása, mint a hangszedőé. Ezt nem tekintem a Luxman hiányossága, az alváz jellegzetessége, amit végül is kedvelek.
Szóval mikor visszatértem a referencia rendszer konfigurációhoz, meghallgattam néhány gyors hangfallal. A Piega Coax 411, az Aretai Contra 100, és a Gershman Acoustic Studio Xdb hangfalakkal párosítva olyan zenei válogatást akartam hallgatni, ami megőrzi a nyugodt belső ragyogást. Megszállottja vagyok a Sarasate Carmen Fantasy című szerzeményének a Hilary Hahn Eclipse lemezről. Ezt sokkal gyakrabban hallgatom, mint bármely mást a gyűjteményemből. Az LMC-5 átrepített egy álmodozásokkal teli szeszélyes világba, amikor Bizet először mutatta be a Carmen-t. Ha a Hi-Fi képtelen ablakot nyitni a történelemre, akkor nem jól teszi a dolgát.
Ha már a hipnotikus hatásnál tartunk, ennél nincs is jobb a modern zenei kínálatban, mint a Yulunga. Nem taglalom olyan hosszan, mint szoktam, de természetesen feltettem a Dead Can Dance Into the Labyrinth lemezt a korongra. Ezt szoktam használni a mélytartomány ellenőrzéséhez. Az a rész ugyanis, amikor a basszus dob első lágy beütése megszólal, sok mindent elárul. Hiszi, vagy sem, a hallgatás közben teljesen elveszítettem az időérzékemet, és képtelen voltam csak erre az egy beütésre figyelni. Nem akarom azt mondani, hogy az LMC-5 elvarázsolt, inkább azt állítom, hogy hallgatása kiváló módja annak, hogy a stresszt feloldja a nehéz nap végén.
Ellentmondásos reakciót válthat ki, ha azt mondom, hogy a zene elringatott. Scot Hull kollégám egyszer rám olvasta, hogy egyes gyártók úgy értelmezik, unalmasnak neveztem a terméküket. Szó sincs róla! Erre a hangszedőre is ezt mondom, de bővebben kifejtem, hogy ne legyen félreérthető. Elringatott, és nem elaltatott. Helyette engedte, hogy mélyen beleéljem magam a zenébe, és elemezhessen a zenei szálakat egészen az egyes hangszerekig. Ilyenkor, ha bárki benyit a hallgató szobámba, és meglát a székemben, azt hiheti, hogy szunyókálok. Akár a nevemen is szólíthat, nem fogok reagálni, mert a zenei mondanivalóra koncentrálok. Az LMC-5 hallgatása közben többször azon kaptam magam, hogy csak az érdekelt, milyen sok mindent mesél el nekem a muzsikáról. Szóval az, hogy mélyen a székembe süppedek, az nem azt jelenti, hogy az álmok mezejére távoztam a hallgatási pozícióból.
Következtetés:
Két dolog miatt hozott izgalomba a Luxman LMC-5. Az első, hogy csak 2695 dollárba kerül. Lehetséges, hogy ezt nem tartja soknak, mert sokan emlékeznek arra, hogy mekkora megdöbbenést keltettek a 90-es évek során piacra dobott ennél drágább hangszedők, és a drágulás azóta sem állt meg. Ezekhez képest napjainkban a Luxman közepes árfekvésű. A második pedig az, hogy ha kétszer ennyiért adnák, akkor is hihetetlen értéket képviselne.
Az LMC-5 a régi Transfiguration Axia hangszedőmet juttatta eszembe, amely a gyártó megszűnése miatt évek óta vár a tűcserére. A maga korában ez 2495 dollárba került. Imádtam a hangját. A Luxman hangszedővel kapcsolatban ugyanezt érzem. Nem drága, ennek ellenére a hangjában nem érzek korlátokat vagy tervezési kompromisszumokat, úgy vélem ez a darab is a Luxman filozófia tiszta kifejezés módja
Hallottam pletykákat, miszerint bővítést terveznek a hangszedő kínálatukban. Kifejezetten kíváncsi leszek, hogy felfelé, vagy lefelé mozdulnak el majd az árszegmensben. A Hana hangszedőkkel kapcsolatos tapasztalataim hasonlók, miszerint ha ésszerű pénzért is megépíthető egy termék, akkor mire lennének képesek dupla, vagy még magasabb árért? Őszintén úgy gondolom, hogy az LMC-5 ajándék az audiofil tábor számára, akiket nyomaszt, hogy nem képesek megfizetni a napjainkban öt számjegyű áron futó csúcs modelleket, és azon gondolkodnak, hogy találhatnak-e valami különlegeset a költségvetésükön belül?
Ime, itt van ez a hangszedő, amit egy legendás gyártó épített, és negyven év kihagyás után jobb, mint valaha! Az LMC-5 egy kiforrott sikeres design. Sokakkal együtt kíváncsi lennék, miért vártak ezzel a dologgal ilyen hosszú ideig? Biztosan megvan az oka. Nagyon ajánlott!
Írta: Marc Phillips
- szeptember 1.
Forrás és képek: Parttimeaudiophile
Forrás: Audiophile-szalon.hu
