A 2023-as müncheni High End kiállításon beszélgettem a tervezőjével, Andrew Jones-szel. Tréfálkozva jegyezte meg, hogy a legújabb hangsugárzója akár a nagyobb Source Point 10-es [HFN 2023. áprilisa] „európai” változata is lehetne. „Sokan meglepődtek a méretén –hiszen egy 10”-es hangszóró van benne-, így a vásárlók egy kisebbre vágytak, mondta. Szóval az volt a feladat, hogy zsugorítsam le a korábbi, 10 hüvelykes koaxiális hangszórót 8 hüvelykesre és építsek hozzá egy dobozt.
A Source Point 10 sokban hasonlít a hatalmas amerikai pickupokra, amelyeket tömegével vásárolják az Egyesült Államokban. Öröm rájuk nézni és bitangul jók is, ha éppen Texasban van a farmunk, de a nagy vízen átúsztatva már túl nagyok lesznek az európai utakra. Csakúgy, mint a SourcePoint 10-es a kisebb európai nappalikba. Számunkra, „itteniekre” a SourcePoint 8 a válasz, de azért az se feledjük, hogy meglehetősen sokan élnek New Yorkban is kis lakásokban és számukra is sokkal praktikusabb a SourcePro 8.
A hangsugárzó három színváltozatban kapható és valamelyik minden bizonnyal paszszolni fog az adott környezethez. Az itt bemutatott szaténfehér lehet a jó választás, ha nem egy hivalkodó hangsugárzót szeretne. A dió és a fekete kőris valódi furnérja inkább a klasszikus műremekek, az elmúlt évtizedek sikertermékeinek megjelenésére emlékeztet.
A kistestvér
A SourcePoint 10-est már ismerő és azért lelkesedők számára nem fog meglepetést okozni a kisebbik változat megjelenési képe. Szinte azonos a két hangsugárzó, a méretet kivéve. Nagyjából úgy néz ki a 8-as, mintha a SourcePoint 10-es összement volna a mosás-ban, megtartva az eredeti változat arányait. A koaxiális hangszóró gyakorlatilag azonos, eltekintve attól, hogy a kisebbik változatban a hangszóró átmérője 8 hüvelyk/200 mm, az eredeti változat 10 hüvelykes/250 mm-es átmérőjű hangszórójával szemben. Nem véletlen tehát a kisebbik változatban a 8-as szám. Jones zseniálisan oldotta meg a feladatot, megtartva a 32 mm-es magassugárzót a hangszóró tengelyvonalában, a középmély hangszóró membránjából faragott le annyit, hogy beférjen a 8 hüvelykes kivágásba. Nyilvánvalóan ennek megfelelően kisebb lett a hangszórókosár, de ugyanakkora maradt a torzulások csökkentésében meghatározó szerepet játszó „Twin Drive” ritkaföldfém ikermágnes csévetest.
A „zsugorítás” sokkal kevésbé befolyásolja a hangsugárzó mélyhang átvitelét, mint gondolnánk, ahogyan azt PM is igazolja a következő oldalon található keretes írásában, hiszen a SourcePoint 8-nak alacsonyabb az érzékenysége, mint a nagyobbik testvéré. A bejövő jelszint nagy részét a mélyhang leképezésére használja fel a kis hangsugárzó, így a kisebb lakásokban élő és emiatt a kisebb hangsugárzót választani kényszerülők is szeretni fogják a hangsugárzó hangját, ha megfelelően nagy teljesítményű erősítővel hajtják azt.
Teljesítményügyek
A SourcePoint 8 nem támaszt lehetetlen feltételeket az azt meghajtani kívánó erősítőkkel szemben, ahogyan az PM laboratóriumi méréseiből is kiderül. Ugyanakkor a saját tapasztalataimra támaszkodva azt javaslom, hogy ha lehet, azért egy nagyobb teljesítményű erősítőről hajtsuk a hangsugárzót. Nálam a SourcePoint 8 a Hegel 300 wattos H590-es erősítőre [a HFN október 18-i számában teszteltük] kapcsolva szólt a legmeggyőzőbben. Az éppen nálam lévő 200 wattos NAD C 298 [a HFN október 21-i számában teszteltük] is jól kiszolgálta a hangsugárzót, a legkevésbé a Yamaha R-N 1000A erősítőt szerette.
A többször is hivatkozott „kicsi” mérete ellenére a SourcePoint8 meglehetősen nagyra nőtt állványos hangsugárzó, impozánsak a befoglaló méretei és a talpfelülete. A tömege nem különlegesen nagy, a 12,7 kilójával akár könnyűnek is mondható, ha a KEF Reference 1 Meta 18 kg-os tömegéhez viszonyítjuk, A MoFi egy ehhez a hangsugárzóhoz tervezett háromlábú állványt kínál, tető- és talplemezekkel, de bármilyen más jó minőségű 22 hüvelyk magas állvány jól használható hozzá A Source Point 8 például kifejezetten jól érezte magát a Focal Kanta állványomon.
A hallgató szobámban a hátrafele dőlő, retró jellegű EPOS ES14N [a HFN 23. júliusi számában írtunk róla] helyére lépve a szögletesebb SourcePoint 8 tetszetős doboz benyomását keltette, ha rajta volt az előlap. Anélkül az igencsak egyedi formájú előlapja nem igazán dobogtatta meg a szívemet... Ez az egyedi formájú előlap egy gyémántkristályra emlékeztető nyolcszög középpontjába helyezi a közös tengelyű hangszórót. A megszokott hallgató helyemről (a heverőm) nézve a SourcePoint 8-as és 10-es egyaránt érdekes látvány, de hivalkodónak nem igen nevezném. Nem is baj, hiszen mint tudjuk, a formavilág gyorsan változik és az egyedi megoldások hamar divatjamúlttá válnak.
Ennek a különös formájú előlapnak persze akusztikai szerepe is van, hiszen ez az érdekes kialakítás emeli ki a középmély hangszóró tengelyébe épített magassugárzót az előlap síkjából. Az előlapba süllyesztett magassugárzó esetén korlátozott lehetett volna a sugárzási kéve. Andrew Jones elárulta, hogy ezt a formát valójában a formatervező és nem ő álmodta meg, de a mérések igazolták, hogy ez a kialakítás igen kevéssé befolyásolta a szerkezet sugárzási képességét, nem úgy, mint az előlapra helyezett takarólemez [lásd PM méréseit a következő oldalon!]
Sok munkát adott, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a gyártó a doboz rezonanciáit. Felülről nézve az oldallapok kissé összetartanak, az előlap meg kissé hátrafele lejt, így a határoló lapok nem párhuzamosak, ami gátolja az állóhullámok kialakulását. A doboz belülről két függőleges ráccsal van merevítve (a SourcePoint 10-ben hárommal), ami a lehető legmerevebben tartja a szerkezetet és csökkenti a 19 mm-es MDF lapokból összerakott doboz nemkívánatos rezgéseit.
A kompromisszum művészete
Igen sok hangsugárzó gyártó tart ki a közös tengelybe épített hangszórók használata mellett, főleg akkor, ha a mélyhangok megszólaltatására is elég nagy a membránfelület. Az arról kinyúló, de a csévetest/lengőcséve szerkezetre támaszkodó dómsugárzó által okozott amplitúdó moduláció a technológia leggyakrabban emlegetett hátránya. Andrew Jones, a MoFi hangsugárzó tervezője holisztikusabb megközelítést alkalmazott: Tudatában volt a szerkezet ezen hátrányának, de ezt ügyesen ellensúlyozta a „pontszerű” hangzás hangsúlyozott előnyével – amit a két hangszóró közös tengelye jelent, ami megfelelő kialakítás estén mind tengelyirányban, mind attól jobbra-balra mérve jobban megjósolható és kedvezőbb frekvenciamenetet nyújt.
A SourcePoint 8 esetében Jones ugyanazt a 32 mm-es magassugárzót használta, mint a 10-es változatban, a keresztváltási pont itt is 1,6 kHz, habár más felépítésű a kisebbik hangsugárzó keresztváltója, hogy mindkét modell hangzáskaraktere közel azonos maradhasson. Ahhoz, hogy a mélyhangátvitel is a nagyobb membránfelülettel és dobozzal rendelkező 10-es modellhez közel azonos értékű lehessen anélkül, hogy drámai módon meg kelljen növelni a 8”-es, kisebb motor „löketét” és a nagyobb amplitúdiómodulációs torzítást, vagyis alacsonyabb érzékenységet is figyelembe véve egy új keresztváltó tervezésére volt szükség. A SourcePoint 10 érzékenysége 91 dB/2,83 V/1 m, ugyanez a SourcePoint 8 esetében csak 87 dB, ami a kisebb méretekből fakadóan várható is volt (lásd a mérési adatokat a következő oldalon). De minden hangsugárzó kompromisszumok sorozatának az eredménye és Andrew Jones, a KEF és TAD korábbi tervezője már bizonyított a kompromisszumok művészi módon való kezelése terén.
Nyáridő
Semmi rosszat sem mondhatnék arról, ahogyan a SourcePoint 8 zenél: Az összetettebb, sokszereplős zeneműveket is koherens módon, színezetlenül szólaltatja meg, a melegség sem hiányzik belőle. Nagyon kicsit érezhető csak a zene szövetének „szétszedése” a hangjában, ami éppen a közös tengelybe épített hangszórórendszerek egyik legfőbb erénye. Nem válnak szét a hangszerek hangjai, megmarad mindvégig az egységes hangzás.
Ez egyben azt is eredményezi, hogy a MoFi SoundPoint 8 nem rajzol fel nagy színpadot. Természetesen, amikor Donna Summer Moroder Disco Classic lemezéről (B001 1 8005 02: 192 kHz/24 bit) az I Feel Love felvételt hallgattam, a szintetizátor hangja faltól-falig terjedt, de hátrafele nem töltötte ki igazán a teret, a színpad valójában leginkább csak a frontsugárzók közötti térre korlátozódott.
Ezzel együtt a hangsugárzó kiválóan szerepelt, minden műfajon konzisztens teljesítményt nyújtott, megvolt a zene öröme, a jelenlétérzet illúziója, magával ragadó volt az előadás. A Source Point 8 ugyanakkor a közös tengelybe épített hangszórók hátrányaira is rámutatott, de Jones a technika előnyeit is ügyesen kihasználta. Az általa kreált hangsugárzó egyértelműen „egy nyelven beszél”, még akkor is, ha meglehetősen közelről hallgatjuk azt. Éppen ezért ezek a hangsugárzók jó választást jelenthetnek, ha testes, hangsúlyos megszólalásra vágyik egy viszonylag szűkre szabott térbende ez korántsem jelenti azt, hogy a hangsugárzók nem tudnának egy nagyobb térben érvényesülni.
Tökéletesen igazolta a hangsugárzók közvetlenségét Mark Lanegan érdes hangja a Bubblegum felvételt hallgatva [BBQCD237, 44,1 kHz/16 bit]. Tömören és sötéten, ahogyan kell, úgy szólalt meg a kemény gitárriff a „Hit The City” felvételen, de a legjobban Lanegan tökéletesen megszólaló jellegzetes hangja kápráztatott el. A térben jól elhelyezve csendült fel PJ Harvey hangja a háttérben, szépen aláfestve és egyben ki is emelve a szöveget.
Ez a 2004-es album kicsit borongósan, improvizációkkal tarkítva szólal meg a korábban a Screaming Trees együttesben jeleskedő énekes előadásában, amit igen sok hangsugárzó nem is tud igazán hitelesen megszólaltatni. Nem úgy a SourcePoint 8, amely példaszerűen, kiegyensúlyozottan, a basszust és az amerikai előadó jellegzetesen érces hangját egy árnyalatnyit túlhangsúlyozva hozta az előadást a szobámba az „One Hundred Days” felvételt hallgatva. Lanegan nemcsak elsőrangú énekesként, de szövegíróként is kiváló és öröm volt a hangok tengerében élvezni ezt a varázslatot.
Egy kis barlangászat
Mivel mindkét lemez nagyjából azonos hangulatú, nem meglepő módon Nick Cave And The Bad Seeds kiváló Push Sky Away felvétele [Bad Seeds Ltd, BS001CE] éppúgy magával ragadóan szólalt meg. A teszt során a legtöbb zeneszámot a Roonon keresztül töltöttem le, de ez a felvétel vitathatatlanul a fekete lemezről lejátszva szól a legjobban. A [HFN 22. szeptemberi számában tesztelt] Pro-Ject X2B lemezjátszóra feltett lemezről a vaskosan hangszerelt „We No Whu U R” felvétel a MoFi hangsugárzón hallgatva már az első pillanattól kezdve melankólikus hangulatba ringatott, ahogy Cave-t hallgatva általában történni szokott velem – annak ellenére, hogy ez a szám valamelyest bizakodóbb hangvételű, mint az utána következő Skeleton Key felvétel.
Semmilyen kifogás sem illetheti a hangsugárzót a ritmus tolmácsolását illetően – bármilyen műfajú felvételt is hallgattam rajta, de az erényeit a legjobban a dzsessz és a nyugati világ által „világzenének” minősített felvételek hallgatása során csillogtatta meg. Csupa ilyen felvételt hallhatunk a Jazz is Dead 001 lemezen (JID001, 44,1 kHz/16 bit), ami az Adrian Younge és Ali Shaheed Muhammad által a modern dzsesszkompozíciókat bemutató lemezsorozat első tagja. A SourcePoint 8 maszatolás és ritmushiba nélkül szólaltatta meg a „Distant Mode” felvétel meglehetősen szokatlan dobját és Gary Bartz ellenpontozó altszaxofonját. A hangsugárzó igen jól tudja összefogni a történéseket és a legnagyobb kihívást jelentő hangképleteket is habozás nélkül képezi le - ezt kivételesen jól igazolta, hogy ösztönösen a lábammal vertem a taktust a „Conexao” szám funky dzsesszritmusait hallgatva.
A SourcePoint 8 nem jeleskedik a nagy színpadkép felrajzolása terén, de ezzel együtt fókuszált a megszólalása, a legtöbb albumot a legjobb formájában játssza le. A zenét talán a kelleténél egy kicsit előbbre hozza, közvetlenebbé teszi – de sohasem tolakodóan és maszatolva- így azután ezek a MoFi hangsugárzók mindig azt a látszatot keltették, mintha a színpadhoz közel álltam, vagy ültem volna. Azt meg tudjuk, hogy ott kezdődik a zene öröme!
A hi-fi news értékítélete
Andrew Jones koaxiális hangszórók iránti elkötelezettségét még magasabb szintre emelve a SourcePoint 8 meglepő energiát pakolt egy viszonylag szerény méretű dobozba, amely kisebb és nagyobb ter-mekben egyaránt jól szól. Nem kell más, mint ezeket a stílusos, műszakilag újszerű dobozokat egy megfelelő teljesítményre képes erősítőre kötni és máris örömteli, magával ragadó, közvetlen, a jelenlétérzetet keltő örömzenélésben lehet része. Kifejezetten jó koherenciájának és ritmusérzékének köszönhetően kedve se lesz abbahagyni a táncot – legalábbis lélekben biztosan nem!
A hangminősége: 80 %
A MoFi SourcePpoint 8
A 200 mm-es membrántölcsér, a lapos, többszörösen bordázott membránszél és a furfangosan kialakított hangsugárzó előlap mind a „hullámterelő” funkció részét képezi a középmély hangszóró tengelyvonalába épített 32 mm-es magassugárzó esetében. A SourcePoint 10 HFN 2023. áprilisa] „miniatürizált” változatának számító 8-as esetében mindezek együttesen eredményezték a nagyobb hangsugárzó esetében tapasztalható tengelyirányú hangfodrozódás mértékének csökkenését, eredményeként a 8-as tengelyben és oldalirányban végzett méréseinél konzisztensebb értékeket kaptunk [lásd az 1. ábrán a szürke és fekete görbéket]. Egyébként a frekvencia átvitel csaknem olyan egyenletes, mint a 10-es esetében, mindössze ±1,6 dB-es és ±1,9 dB-es eltérést mértünk 200 Hz és 17 kHz között (a +5,5 dB-es kiemelést 20 kHz-en figyelmen kívül hagytuk). A pár együttfutása kissé szeszélyes, az 1,5 dB-es érték nem igazán remek, de a műanyag keretes hangszórórács még tovább rontja a frekvenciamenetet (a kék görbe az 1-es ábrán) és a hiteles hangzáshoz érdemes azt eltávolítani. A MoFi alacsonyabb/reális, 87,5 dB-es érzékenységet adott meg a M8-es esetében (lásd a keretes írást az előző oldalon), ami nagyjából egyezik az általam mért 86,7 dB/1 kHz, illetve 86,8 dB/500 Hz – 8 kHz értékkel.
A SourcePoint 8 tartja a 8 ohm névleges/6,4 ohm min. impedancia értéket, a mért érték 7,5 ohm/138 Hz-en és a magas, 530 Hz-1,30 kHz közötti +50°-os fázisszög ellenére csak 3,65 ohmot mértünk 241 Hz-en. Ezzel ez a hangsugárzó könnyebben hajtható meg, mint a 10-es. Az 1,8 Hz-en 78 ohm-ra ugró érték a felső középtartomány (énekhang) kiemelésnek is köszönhető, de ezt erősen befolyásolhatja a meghajtó erő-sítő forrásimpedanciája, főleg a csöves erősítőknél. A THT szerény 0,25 %-os, de a középtartományban (90 dB/1 m szinten) 0,8 %-ra nő a mélyhangoknál, ahol a 20 mm-es membrán igen széles, 66 Hz – 3,4 kHz/-6 dB-es sávszélessége találkozik az 52 Hz-re hangolt két hátrafele nyitott reflexnyílással, hogy megszülessen a kellemes, 47 Hz-es alsó határfrekvencia (-6 dB/200 Hz)
Forrás: Limar.hu
