A már említett opus, amelyben a szlovák Cappella Istropolitana kamarazenekar játszik, pompás kíséretet nyújt a kibontakozó erőszak szimfóniájához és a mű hallatán gyorsan eloszlik minden előítélet, miszerint egy Marantz AV-erősítő talán túl kifinomult ahhoz, hogy igazságot szolgáltasson egy valódi „filmszerű vérengzéshez”.
Turn up the Wick
Kezdődik az igazi őrület! Automata fegyverek dördülnek körülöttem, a tranziensek pedig gyorsak és mesésen szólnak. Cseng a fülem. Na ezt nevezem én „zenének”! A „The High Table” súlyosan felfegyverzett ügynökei ellepik a The Continental hotelt, de esélyük sincs. Wicknek fegyverei vannak – rengeteg fegyver -, és gyorsan átjut a fegyverarzenálon.
A minden szögből hallható lövöldözések sorozata elképesztő; ez hívják nagybetűs Dolby Atmos hangzásnak. Amikor Wick és a portás, Charon átvált nehéz, páncéltörő lövedékekre, a fegyverek ropogása még zsigeribbé válik. Kényszert érzek arra, hogy még feljebb toljam a hangerőt, amit a film kezdete óta folyamatosan művelek.
A Cinema 50 jelentős változást jelent a Marantz házimozi termékcsaládjában. A leglátványosabb, hogy egy teljesen új dizájnt vezetett be, és ezt mindenképpen helyeslem. De a változások nem csak kozmetikai jellegűek, hanem megtalálhatóak a burkolat alatt is, mindenhol, a kezelőfelülettől a csatlakoztathatóságig.
Ez egy kilenccsatornás modell, aminek ára 799.990 forint, tehát a piac prémium szegmensébe lép. A pozicionálás szempontjából valójában a Marantz Cinema 40 alatt helyezkedik el, ami nagyjából hasonló specifikációjú, mint a tesztpadunkon lévő modell, és leginkább a nagyobb állítólagos teljesítménye indokolja a magasabb árat – 9 x 125 Watt a Cinema 50 (9 x 110 W/8 ohm) teljesítményével szemben.
Jól néz ki
A Marantz új HD felhasználói felülete letisztult. Egy ilyen AV erősítő vagy vevőegység beállítása könnyen gyötrelmessé válhat, de az itt látható grafikus felhasználói felület (GUI), amit valójában a Cinema 50 HEOS hálózati modulja generál, nyugodt, rendezett útmutatást kínál.
Ami a hardver kinézetét illeti, nem szomorkodom, hogy búcsút kell mondanom a hagyományos Marantz ívelt előlapjának. A fekete vagy ezüstarany kivitelben kapható új dizájn a Marantz két divatos kétcsatornás erősítőjének, a Model 30-asnak és a Model 40n-esnek nyomdokaiba lép.
A szögletes, szimmetrikus élekkel és az újszerű, textúrázott felületkezeléssel ez a Marantz frissnek, újjászületettnek tűnik. A hagyományos „lőrés” kijelző azonban még mindig megmaradt. A közepes méretű gombok által szegélyezett kijelző éppen elég helyet biztosít a kiválasztott forrás és a hangerő beállításához. Ez egy kicsit furcsa, de a pozitívum, hogy nem túl fényes vagy zavaró egy sötét szobában, vagy mozi-környezetben.
Távirányító és csatlakozók
Az erősítőhöz egy meglehetősen szép, vékony távirányító tartozik. A Marantz csökkentette a gombok számát, de ettől függetlenül könnyen kezelhető. A jobb szélén van egy háttérvilágítás gomb, amit először nem is vettem észre. Közelebbről vizsgálva a Cinema 50 lehúzható fedele elrejti a kezelőszerveket, beleértve a Zone 2 tápellátást és a forrást, a HDMI-kimenetet, valamint a Status és Sound mode gombokat.
Van még itt egy USB-A csatlakozó és egy mikrofonbeállítási csatlakozó is. Az előlapi HDMI-bemenet azonban hiányzik – az összes port a hátoldalon található, hat HDMI-bemenettel és három kimenettel (egy eARC/ARC-támogatással, egy másodlagos monitor a projektorhoz, egy pedig a Zone 2 támogatására).
Minden bemenet alapfelszereltségként támogatja a 4K/120Hz-et és a 8K-t, valamint igény esetén a felskálázást is, míg a HDR-kezelés az alapoktól a Dolby Visionig és a HDR10+-ig terjed. Az erősítő az ALLM (Auto Low Latency Mode) áteresztővel is jól működik.
A négy digitális audio bemenet (koaxiális és optikai között megosztva) mellett öt analóg bemenet, phono egy lemezjátszóhoz és nem kevesebb, mint négy mélynyomó kimenet is található. A vezeték nélküli kapcsolatok közül a Bluetooth-t, a Wi-Fi-t és az AirPlay 2-t támogatja a Marantz Cinema 50. A streaming és a multiroom a HEOS platform jóvoltából működik.
EQ beállítások és menü
A világos, tömör utasításokat követve könnyen el lehet végezni a Cinema 50 EQ beállítását, igazodva egy adott szoba adottságaihoz. A szobakalibrálás az Audyssey MultEQ XT32 segítségével történik, a dinamikus hangerő és az LFC kalibrálásával. A helyiségben akár nyolc pozíciót is lehet mérni, az a cél, hogy lefedjék a fő ülőhelyeket. A Cinema 50 kiválóan használható. A menükben gyorsan lehet navigálni és bármit is szeretnénk beállítani, sosem kell messzire menni.
A távirányító Info gombjának megnyomásával azonosítható a bemeneti jel, és minden aktív csatornát megjelöl az utófeldolgozás aktív hangszóró-konfigurációjával együtt, így látható, hogy mikor történik a források felfelé keverése. A kijelző azonosítja a kodeket és az utófeldolgozást is, legyen az Dolby Atmos, Dolby Surround, DTS:X stb. Egy újabb kattintás után a HDR, a felbontás és a színtér részletei is megjelennek.
Sarkcsillag
A távirányítóval négyféle hangmód érhető el: film, zene, játék és tiszta (Movie, Music, Game és Pure). Ezek viszont tovább bonthatók Auro 3D, Auro 2D surround, többcsatornás sztereó, normál sztereó, Dolby Digital, Dolby Surround és DTS Neural:X hangzásmódokra. A választás nagyrészt ízlés kérdése. A legegyszerűbb a Pure beállítás használata.
Nincs sport hang. A Marantz úgy tűnik, elfelejtette, hogy a házimozi rendszereket focimeccsek, bunyók és F1-es meccsek lejátszására is használják, így ehhez nincs a célzott hangbeállítás. A tesztek alapján véleményem szerint a DTS Neural:X működik a legjobban amikor az élő, stadionhangulat megteremtéséről van szó, emellett a Dialogue Enhancer-t (elérhető az Options menüben) közepesre állítottam annak érdekében, hogy a kommentár minél tisztábban legyen hallható.
Mozizzunk
Elsőként, Edgar Wright „Last Night in Soho” című filmjét (Dolby Atmos, Sky Cinema) indítottam el, szinte monofonikus. De, amikor Ellie visszarepül az 1960-as évekbe, és kilép abból a sötét alagútból a Picadilly Circusra, a Marantz erősítő minden csatornája életre kel. Ez gyönyörű. A forgalom dudálása a felső csatornából hallatszik, a zenekar pedig a hátsóból zeng.
A Cinema 50 megfelelő tisztelettel és ámulattal kezeli ezt az átmenetet. Amikor Ellie belép a Cafe de Parisba, és leereszkedik a tükörlépcsőn, a vonósok fájdalmasan édesek, a párbeszédek pedig finoman visszhangosak. Itt a legszorosabb értelemben volt magával ragadó a hangzás.
Jót tett a lelkemnek
Ezzel az új erősítővel a Marantz meggyőzően pozícionálta magát, mint érző hardcore házimozi berendezés. Ugyanennyi pénzért bizonyára lehet izmosabbat is kapni, de kevés házimozi erősítő büszkélkedhet hasonló lélekkel. Természetesen vannak apróbb hibák – egy előlapi HDMI bemenet jó lett volna és néhányan az összes analóg bemenetet USB-B csatlakozóra cserélnék, de ezek apróságok.
A márka új prémium dizájnja elegáns és korszerű és az újratervezett felhasználói felület tökéletesen illik a stílusos frissítéshez. A HEOS egy páratlan streaming és multiroom alkalmazás, míg a frissített 4K/120Hz-es HDMI kártya, üdvözlendő jövőképet hoz magával, de itt van még a hangteljesítmény is: könnyedén lágy és kiegyensúlyozott, ostorcsapásszerű irányítással és pattogósan rázós dinamikával. A Marantz Cinema 50 egy minden évszakban megfelelő AV-erősítő.
Összefoglalva…
A Cinema 50 egy ütős AV-erősítő, élvonalbeli jellemzőkkel, kiváló csatlakoztathatósággal és gördülékeny, élvezetes teljesítménnyel.
(Herskovits Tamás)
Forrás: Sztereómagazin.hu
