Marantz Model M1 erősítő teszt

A Marantz MODEL M1 erősítő 2 x 100 wattos teljesítményt kínál, 8 ohmon, így specifikáció alapján jó eséllyel indul, hogy a legtöbb álló, vagy állványos hangfalat tisztán, igény esetén hangosan hajtani tudja. Ezt az első percek alatt vissza is igazolta az M1, ugyanis kifejezetten hatékony és intenzív hangerőre is képes. Szükség szerint aktív mélysugárzóval is ki lehet egészíteni, ráadásként az alul-áteresztő szűrő tetszés szerint konfigurálható.

Emellett nem kevésbé mérvadó a HEOS ökoszisztéma támogatottsága. Utóbbival biztosított a telefonról történő vezérlés, továbbá a kis erősítő bármilyen HEOS kompatibilis eszközzel összekapcsolható, ha többszobás (multiroom) hangrendszer a cél. Wi-Fi vagy Ethernet által tud a helyi hálózathoz is csatlakozni. Támogatott kliensei között szerepel az AirPlay 2 és Spotify Connect, továbbá egy hátsó USB csatlakozóval helyileg tárolt zene lejátszása szintén lehetséges. Érdekesség, hogy a Marantz Model M1 Dolby Digital+ támogatást is kapott, aminek előnyei közé tartozik, hogy képes filmnézés vagy streaming során a beszédhangokat kiemelni – hasznos lehet az esti órákban. Tidal Connect-et ez a Marantz se tud, ahogy a Denonok sem, ami lassan 2025-öt írva határozott lemaradás.

Egyik fő kecsegtető funkciója, általános nappalis felhasználásra, a HDMI ARC csatlakozó, amivel egyszerűen köthető TV-re. Ezen túl nem lett túlgondolva a hátulja, ugyanis csak 1 pár RCA és 1 db optikai bemenet áll rendelkezésünkre, de ekkora méretű erősítőknél ez már megszokott.

Kivitele meglepően szép és igényes, a tetejét egy szépen formatervezett fém rács díszíti, ami feltételezem, egyben a hőelvezetésről is szól, többi része műanyag, de elég stabil és merev konstrukció. Távvezérlő nem jár hozzá, tehát vagy a streamelt applikációból tudjuk állítani a hangerőt, vagy TV esetén a TV távjával, ha HDMI-vel vannak összekötve egymással.

Első hallgatások a Pylon Audio Diamond Monitor 18 MKII hangfalakon keresztül történtek és rendesen meglepő stílus fogadott. Azt gondoltam, hogy jellegzetesen folyósabb, melegebb lesz a Marantz Model M1 erősítő, viszont ezzel a párosítással egy kifejezetten részletorientált, nagy felbontású és nyílt hangot kaptam. Mindezek erősen a hangfal sajátosságai, de a Marantz nem nyomja el egyik erényt sem. Szép egyensúly hallható, stabil és irányított basszusokkal, kellemes közép szekcióval.

Julia Jacklin – Body száma ismét bevetésre került, a lábdob jóval nagyobbat ütött, mint vártam az előtte hallgatott karácsonyi zenék után. Intenzív, jó erős, de meg kellett tekerni kicsit a hangerőt, hogy masszívabb érzete legyen. Főleg a dússág és gyorsaság jellemzi a mélyeket, szóval kicsit sem telepszik rá a hangkép többi részére, ami jó jel! 25 m2-be bőven lehet álló sugárzóval is használni, de persze ahogy mindig mondom, tudatosan kell párosítani.

A közép tartományban némely zenénél megjelenik a jellegzetesnek mondható Marantz stílusjegy. Picit meleg, de ez csak hosszabb idő alatt tűnik fel. Elsőre olyan sok részletet dob elénk a magas régió ezzel a párossal, hogy elveszi a fókuszt a közepek füstös, jazzklubos hangulatától, enyhe hatás ez, de a tapasztaltabbak hallani fogják.

Ideje kipróbálni egy másik hangfallal, mert túlságosan a Pylon-t hallottam és azt gyanítom, hogy egy Dynaudio vagy Fyne Audio egészen más lesz. Fyne F500SP hangfallal folytattam és egyértelműen melegebb lett a tónus, még magasban is. Részletezése jól megmaradt, egyértelműen nyitott még mindig a hangkép, viszont a Pylon Diamond pároshoz képest jóval kevesebb a felső frekvenciás részlet. Nem mondom, hogy szükségem van többre ebben a helyzetben, mert a Marantz is tolja magából rendesen. Basszusa öblösebb és erősebb egy fokkal, bár ez csak 30-40%-os hangerőnél jön elő, mint egyértelmű különbség. A kontroll és feszesség itt is érződik, tehát ez is a Marantz sajátosságának tűnik. Érdekes, hogy ezek a digitális konstrukciók mindig feszesek mélyben és intenzívek magasban (lásd a Cambridge EVO150 rövid beszámolómat).

Ismerve már a viselkedését, nézzük meg egy még melegebb hangú sugárzóval, a Dynaudio Emit 20-szal. Ez már teljesen más hangulat, jóval melegebb, öblösebb, testesebb és szaftosabb a hangzás, mint az előző kettő hangfalnál. A magasakon meglepő mértékben nyitott a Marantz és a Dynaudio előnyére vált. Ez kiegyensúlyozottabb, kevésbé erős a magas részletezése, viszont kellemesebb és nyugodtabb hallgatni. Testessége már halkabb hangerő mellett is jól értelmezhető. Nem biztos, hogy mindenkinek ez tetszik, hiszen kevésbé “tiszta”, kevésbé tűpontos és artikulált, mint a másik kettő. Ettől függetlenül ár-érték arányban ez a kombó nagyon egyben van, és a Dynaudio Emit 10 hangfallal még olcsóbb, amit inkább 25 m2 alá javaslok.

Zárásképpen bevetettem a Pylon Audio Opal 30 álló hangfalat. Komolyan hihetetlen, hogy hogy szól ez a páros, elképesztő! Ha csak nem állványos sugárzót szeretne valaki, akkor nagyon erősen javaslom az Pylon Opal-okat meghallgatni ezzel a Marantz Model M1 erősítővel. Basszusa messze a legjobb az eddigiek közül, tehát szereti az álló dobozokat és 25 m2-be kicsit sem túlzás ez a páros. Tiszta, selymes, de nagyon jól tagolt, részletezett hang, aminek a 3D és térélménye szó szerint milliós árfekvésig egyedülálló. Nem gondoltam, hogy a kis Model M1 ennyire jól passzol majd az Opal-hoz és jóformán az egyik legolcsóbb az említett hangfalak közül.

Összegezve a Marantz Model M1 erősítő remek opció a kategóriájában, tiszta, kellemes hangvétele vegyül a nyíltan részletező magasokkal, ami minden sugárzón visszaköszön valamilyen mértékben. Könnyű hallgatni, könnyű használni, kis helyet foglal és a megfelelő sugárzóval élvezetes, vidám és akár bulis hangzásra is képes. Tidal Connect hiányára nincs magyarázat a mai világban, amit muszáj vagyok kritikaként megfogalmazni, de azt tapasztaltam az évek alatt, hogy aki ilyen all-in-one erősítőt keres, az vagy nem Tidal-ozik, vagy megoldja a HEOS applikációból. Távvezérlő hiánya ugyancsak “zavaró” lehet egyeseknek. Ezektől eltekintve ennyiért, ilyen méretben ez egy nagyon korrekt termék.