Első benyomások, műszaki adatok és funkciók:
Aki még nem ismeri a csúcskategóriás audió készülékeket könnyen azt gondolhatja, hogy egy olyan erősítő, mint az MA9500 árának nagyobb részét a márkanév teszi ki, mint például az autók, vagy a design termékek esetében. Ám amikor kicsomagolja ezt az integrált erősítőt, és először szembesül a közel 46 kilós súlyával, a véleménye valószínűleg megváltozik. Nagy trafók, igényes kivitelezés és anyagok, amik meggyőzik majd arról, hogy nem csak a márkanévért fizetett ennyit. Tény az, hogy a nehézsúlyú szörnyetegnek tartott Gryphon Diablo 300 a maga 38 kilójával és kisebb méretével csak közelíteni próbál hozzá, szóval az MA9500 tényleg nagy méretű darab.
A kimeneti teljesítménye állandó 300 W, amit 8, 4, és 2 ohmon is képes szolgáltatni, az Autoformer technológiának köszönhetően. Ez nagyon sokféle hangfal meghajtására képessé teszi, még akár az éhesebbeknek is bőven elég. A hátlap csatlakozó kínálata XLR és RCA bemenetekből enyhén szólva is bőséges. Még azok az audiofilek sem panaszkodhatnak, akik nyolcféle CD lejátszó hangját akarják hirtelen összehasonlítani, az MA9500 mindezt lehetővé teszi.
Egy analóg bemenetén a házimozi bypass funkció alkalmazható. Ha az összekötőket kiveszi, az előerősítő leválasztható a végfokról, és a két egység külön használható. Nekem személy szerint nagyon tetszik ez a hihetetlen mértékű rugalmasság.
Még mindig nincs vége, mert sokféle digitális bemenet is rendelkezésére áll. HDMI ARC funkcióval, USB, Toslink, és koaxiális. Csak azoknak kell adaptert használniuk, akik a BNC csatlakozást preferálják. A beépített digitális analóg átalakító a DA2 McIntosh saját DAC modulja, ami igény szerint cserélhető, fejleszthető. Természetesen megtalálható rajta a McIntosh SACD transzportokhoz alkalmazható MCT dedikált digitális bemenet is, ami fontos lehet, ha van ilyen lejátszója.
A front panel klasszikus McIntosh. A gombok, a kijelző, a műszerek jellegzetes vizuális élmény. Én például szeretem nézni a VU műszereket, ahogy 12 óra körül lengedeznek. A skálát már nem tudom leolvasni a hallgatási pozícióból. Lehet, hogy szemüveget kell viselnem?
Az INPUT bemenetválasztó megnyomásával többféle menü beállítást lehet elvégezni, többek között a kijelző fényerő csökkentését, ami számomra fontos volt. a kis kijelzőn a hangerő százalékban jelenik meg. Lehetne nagyobb a kijelzés, akkor könnyebb lenne leolvasni. Az ereje mindenhez megvan, a hangerő beállítást ízlés szerint fokozhatja, vagy addig, amíg a szomszéd át nem dörömböl.
A gombok tapintása kellemes élmény, igaz nem olyan extrém magas minőség, mint mondjuk egy Luxman esetében. Különlegesen szeretem a nyolc sávos equalizert, ami könnyen hozzáférhető. A rendszer hangjának finombeállítása véleményem szerint pozitív tulajdonság, bár nem annyira átfogó lehetőség, mint például a Dirac Live. A semminél minden esetre több, és jól használható a szoba akusztikus hibáinak kompenzálására. Aki pedig nélküle akarja használni, egyszerűen kikapcsolja egy gombnyomással. Azért annyi ráolvasható, hogy semmi vizuális jele nincs a működésének (világít az EQ piros LED – Fordító megjegyzése), illetve nincs lehetőség a beállítások mentésére (ez igaz – Fordító megjegyzése). Az előlap tisztításakor például a kezelő elem elfordulhat, és mivel nincs skála, a pontos beállítás elveszhet. Egyetlen ötlet ami eszembe jut, az, hogy fényképet készítek az előlapról, hogy visszaállítható legyen az optimális beállítás.
Nekem úgy tetszett legjobban a McIntosh MA9500 időtlen szépsége, ha a környezetet RGB fényforrásokkal megvilágítottam.
A hang:
Kétféle, egymástól teljesen eltérő hangfallal próbáltam ki. A Gryphon EOS2, és az Audio Physic Spark sem igényel nagy teljesítményt, de a maga módján mindkettő segített az MA9500 erősségeinek feltárásában.
Általános benyomásom az, hogy a hangja tiszta, gyors, élénk, és meglehetősen semleges. Ez meglepetés volt számomra, mert melegebb hangzásra számítottam. Összehasonlítva a valamivel drágább AVID HiFi Signum integrált erősítővel, ami nyíltabb, kiderült a Mac karaktere.
Úgy vélem, hogy a gyártó olyan hangzást tervezett neki, ami tetszetős, minden téren magas szintű, de sehol nem feltűnő. Nincs igazi gyenge pontja, ezért jól használható sokféle zenei stíluson, forráson, és hangfalon. Az általa bemutatott énekhang mindig tiszta, kifejező, és van benne némi édesség, ami nekem nagyon tetszett. Lekerekített karakterét órákon át lehet hallgatni, a munkám nem volt fárasztó, sőt élveztem.
A magas tartománya véleményem szerint biztonságra játszik, ami sok hallgatónak tetszeni fog, de ez nagyban függ a hangfaltól, és az alkalmazott kimeneti ponttól, amihez azt csatlakoztatja. A 8 és a 4 ohmos kimeneteket használtam, a 2 ohmost nem próbáltam. A Gryphon hangfalakat a 8 ohmoshoz csatlakoztattam, és azt tapasztaltam, hogy időnként a magas tartományon túl sok volt a jóból. Az EOS2 6 ohmos, emiatt újonc hibát követtem el véletlenül, de ez is jó tapasztalat volt. Az Audio Physic 4 ohmos, és mivel ezt jó kimenetre kötöttem, a magas tartomány kiváló volt. Kiegyensúlyozott és nyugodt, tiszta, de nem harapós, nem fényes. Ezt egyáltalán nem bántam, mert ezt jobban kedvelem.
A mélytartomány kifejezetten érdekes, mert azt gondolná az ember, hogy 300 wattnyi teljesítmény hatalmas, erőteljes basszust eredményez, de jelen esetben nem ez volt a helyzet. A nála sokkal olcsóbb NAD M23 jóval erőteljesebb és ütősebb basszus ábrázolást mutat – ez az egyik tulajdonsága, amit kedvelek benne – míg az MA9500 visszafogott, és úgy érzem, hogy az erejét a kontrolra és a simaságra használja, ami persze gyönyörű basszus ábrázolást biztosít a zenében. A kecses hangon lehet módosítani a parametrikus EQ-val, ami különösen hasznosnak bizonyult az Audio Physic hangfalakon. A rendelkezésre álló nagy teljesítmény miatt pedig soha nem fogyott ki az erőből.
Bár a sok csatornás szabályzóval kedvemre tudtam formálni a basszus ábrázolást, az nem volt olyan ütős és tapintható, mint a NAD. Az MA9500 basszusa lágy, kissé hasonlít a csöves végfokokhoz. Nem kritikaként említem, inkább összehasonlításnak mondom, mert így lehet érzékeltetni a különbséget. Nekem minden esetre tetszett.
Színpad ábrázolás:
Csak a színpad látható. Az EOS2-vel az MA 9500 nagy, dús hang, szépen rétegezett színpad ábrázolással jobbról balra, és előröl hátra. A hangfalat feltoltam a falra, ahogy azt a képen is láthatja, mert így van tervezve. Az időzítés kiváló, de meg kell mondanom, hogy a Spark hangfalakkal volt igazán tiszta, és áttekinthető a magas tartomány ábrázolás. Ez a kombináció gyönyörű mélységet rajzolt tele apró részletekkel, miközben lágy és zenei maradt. Őrült hangerő beállításban persze szétesik, de akkor már úgy is mindegy. Az MA-9500 extrém nyílt levegős, precíz hangú, ami mindent felvonultat ami csak jó a HiFi-ben. Szerintem ez a nagy teljesítményének is köszönhető.
A DAC és a phono előerősítő:
A DA2 beépített analóg konverter kiváló, tiszta hangú, nincs nyilvánvaló hiányossága, ráadásul illeszkedik az erősítőhöz. A saját referencia Chord Electronics Hugo TT2-vel hasonlítottam össze. A Chord néhány paraméterében maga mögé utasítottra. Stabilabb, szilárdabb, nagyobb tekintélyt ad, pontosabb színpad ábrázolás mellett, de az MA-9500 pozitív tulajdonságai így is elismerésre méltók. Fontos megjegyeznem, hogy ez a beépített DAC nagyon jól teljesít, de mint minden más integrált erősítő esetében, aki többre vágyik, az egy külső egységgel jobb eredményt érhet el. Figyelembe kell venni azt is, hogy a Hugo ára önmagában 5000 font. Értelmetlen kiadás lenne az MA9500 mellett, legfeljebb akkor javasolnám, ha lehetne DAC nélkül rendelni.
A beépített phono előerősítő nagyon tetszett. MM lemezjátszót csatlakoztattam, és jó dolog volt, hogy a menüben állítható a bemeneti kapacitás. Én személy szerint jobban szeretem ezt, mint a DIP kapcsolókat. Tetszett az is, hogy MC hangszedőt is képes kezelni, ez hosszú távon rugalmasságot jelent. Szóval ott tartottam, hogy nagyon tetszett a lemezjátszó előerősítő hangja. Nagy, merész, sima, kellő felbontással, ami lehetővé tette a lemezjátszó finom beállításainak elvégzését, és megmutatta a fejlesztések közötti különbségeket. Boldogan ülnék előtte egész nap, és csak hallgatnám sorban a lemezeimet. Könnyed karakter, elég jó minőségű ahhoz, hogy fenntartsa a folyamatos érdeklődést. A dinamika jó, nagyon élveztem vele a zenehallgatást.
Következtetés:
Nem idegenkedek a nagy, erős, és drága integrált erősítőktől. Sok típusról írtam már bemutatót. Néhány közülük a nagyságával és merészségével nyűgözött le, másik pedig a meleg, buja hangjával. Akadt közöttük tekintélyt parancsoló, de volt olyan is, amelyik azzal nyűgözött le, hogy szinte nem volt saját hangja. Ezen az árszinten már mindegyik kiváló a maga sajátos módján.
Szerintem a McIntosh MA9500 a kínálat kellős közepére szeretne kerülni azzal, hogy több mindent kínál, ami a drága erősítőket nagyszerűvé teszi. Ezt úgy gondolom, hogy sokféle hangfallal párosítható, ami alapban jó kiindulási pont egy audiofil zene rajongó számára. Emellett biztos vagyok abban is, hogy nagyra fogja értékelni benne azt, hogy rugalmas módon testre szabható. Sok audiofil azt is szeretheti majd benne, hogy ez egy igazi McIntosh, a hozzá tartozó presztízzsel, és tulajdonosi büszkeséggel. Én sem tagadom, hogy van benne valami különleges.
Írta: Terry Ellis
2023 február
Forrás és képek: Pursuit Perfect System és McIntosh
Forrás: Audiophile-szalon.hu
