Hírek, újdonságok

McIntosh MDA200 bemutató - Future Audiophile

bartimex
2025.02.17 17:45
McIntosh MDA200 bemutató - Future Audiophile

Nagyon kevés más márkanév forrott annyira egybe az audió piac csúcskategóriájával, mint a McIntosh. A jellegzetes hangzás hagyatékuk az 1960-as évek végére nyúlik vissza. 1970-ben a The Grateful Dead turnén a Wall of Sound McIntosh erősítést használt. Mára a csúcskategóriás rendszerek legismertebb képviselője. A kéken világító VU műszerek immár nem csak az 1000 wattos monoblokkokon, de a Jeep Wagoneer óriási érintő képernyőjén is láthatók. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy új vásárló közönséget szólíthassanak meg.

McIntosh MDA200 az egyetlen analóg konverter a gyártó termék palettáján.

A 4000 dolláros árkategóriába tartozó 2U magasságú audiofil egység magán viseli a jellegzetes McIntosh design elemeket. Festett üveg előlap, jellegzetes zöld és kék fények, alumínium forgató gombok, és a masszív felépítés ikonikus megjelenést biztosít. Ám ebben az árkategóriában a verseny kiélezett. Maga a készülék hagyományosan letisztult, és minőségi hangzás előállítására tervezték. Hogy teljesít a versenytársakkal szemben? Ezt fogom kideríteni ebben a bemutatóban!

Mitől különleges?

  • Az MDA200 egy jól megépített DAC, amely a zeneiségre törekszik a felhasználó által vezérelt EQ nélkül. Az ESS legjobb DAC chip készlete dolgozik benne, amely a digitális szakmában és az audiofil körökben egyaránt elismert.
  • Sokféle digitális bemenetet kínál. Két koaxiális, két Toslink, egy MCT (McIntosh SACD/CD futóművek digitális csatlakozás formája), egy HDMI (ARC) és egy USB-B áll rendelkezésére.
  • RCA és XLR kimenetei is vannak. Ez kifejezetten jó, mert nem minden versenytárson található meg mindkettő.
  • Az MDA 200 szoftveresen a felhasználó által nem frissíthető, de fizikálisan, a DAC modul cseréjével igen. Új kártya beépítésével később naprakészre lehet fejleszteni. A legtöbb gyártó esetében csak a szoftver fejlesztés áll rendelkezésre, az alkalmazott chipset korlátain belül.
  • A DSD formátum támogatott, továbbá a többi nagy felbontású formátum is megszólaltatható. Az USB-B bemeneten a 384 kHz támogatott.
  • Egy darabig a Lumin D3 volt a streaming forrás, majd jött a Bluesound Node, és mindent megváltoztatott. Roon Tested minősítéssel rendelkezik.
  • A napjainkban egyre népszerűbb videó tartalmak hanganyagok hallgatásához rendelkezésre áll a HDMI ARC bemenet. Szívesen hallgatok a referencia rendszeremen Hendrix, Beyoncé vagy Hacks számokat videóklipek formájában. A McIntosh ezt a lehetőséget is megadta.
  • A legtöbb audiofil DAC nem igazán nevezhető felhasználó barátnak, de az MDA-200 igen. RS232, trigger, és Power Control csatlakozások állnak rendelkezésére a rendszerbe építéshez. Nem tartózkodott elég ideig nálam ahhoz, hogy beállítsa az általam használt Creston Home rendszerbe, de a lehetőségem meg lett volna rá. Ez sokak számára előnyt jelenthet.
  • Sok modern DAC-hoz hasonlóan az MDA200 is használható előerősítőként. Én ezt a funkciót nem alkalmaztam, a hangerő szabályzást az Anthem STR sztereó előerősítőmre bíztam.

Kiket érdekelhet?

Kétféle potenciális tábora van. Az új generációs audiofilek, akik a McIntosh hangzásra vágynak, és azok a régi rajongók, akik a rendszerükbe szeretnék illeszteni a HD streaming és más nagy felbontású fájlok lejátszását, illetve a TV vagy set-top box hangját. Mindkét tábor méltányos áron juthat hozzá, ha a teljesítményét és a funkció kínálatát nézem.

Néhány dolog, ami nem tetszett benne:

  • Az MDA-200 nem tartalmaz I2S HDMI bemenetet és AES/EBU digitális bemenetet.
  • A felépítése sziklaszilárd, de egyesek a szexisebb megjelenést preferálhatják ebben az árkategóriában.
  • Az MQA próbálkozik a visszatéréssel. Nem tudom, hogy lesz-e ebből a dologból a jövőben  bármi is, de a McIntosh nem fogja támogatni. Tulajdonképpen nem kritikus hiányosság, de néhány felhasználónak számíthat, ezért megemlítem.
  • Egyes felhasználók számára fontos lehet a szűrő kiválasztással testre szabni a hangzást. Jelen esetben erre nincs lehetőség. A csúcskategóriában amúgy sem szokás az EQ, én személy szerint üdvözlöm ezt a dolgot, de akadhat olyan, akinek más lehet fontos.

A hang:

Több jó berendezés is járt a rendszeremben, mint például a PS Audio Stellar Gold DAC, vagy a Lumin D3 DAC/Streamer. A kritikus meghallgatás legnagyobb részében a Bluesound Node volt hozzá csatlakoztatva, és az előerősítő a korábban említett Anthem STR volt. A végfok Pass Labs XA-25 A-osztályú, ami a Bowers 802 D4 hangfalaimat hajtotta Wireworld kábelezéssel.

Sokféle muzsikát hallgatok az értékeléseim során. Az egyik instant javasolt audiofil klasszikusom Beyoncé új felvétele. A Beatles Blackbird feldolgozás egy modern, költséget nem kímélő felvétel minőség, ami talán a legjobb hang amit csak az MDA200-on hallgattam. A Covid érában született felvétel buja énekhang rétegekkel, és a fülnek édes hangzással bűvölt el rajta keresztül. A basszus fantasztikus, ám az énekhang még ezt is felülmúlja. A Benchmark Media DAC3 B, vagy a Bricasti M3 DAC hangokkal összehasonlítva, azok feszesebbek, és talán pontosabbak.

Egyike a konverter nyúzó felvételeimnek az 1980-as években készített hanganyagok hallgatása. Peter Gabriel Sledgehammer című száma jó példa erre. A McIntosh sem tudta sokkal jobbá tenni (és nem is szabad neki) mert megmutatta az adott korszak technológiai korlátait. A kissé kásás magas tartomány szerencsére nem hiányzott a bemutatóból, csak egy kicsit hallgathatóbbá tette. Tony Levin Chapman basszusa mélyre ment és szép kerek volt. Manu Katché dobja kicsit vékonyabban jön át. Én egyáltalán nem akarom, hogy egy DAC újra értelmezze a zenét, hiszen pontosan azért választok egy muzsikát referenciának, hogy ellenőrizhessem ezeket a hiányosságokat. Elmondhatom, hogy az MDA200 nagy barátja a korai digitális felvételeknek.

The Grateful Dead Touch of Grey (Qobuz HD) felvétele ironikus módon egyike volt a legjobban szóló számoknak, amit rajta keresztül hallgattam. A Dead Heads Owner of the Lonely Heart feldolgozásának tartják. Lehet, hogy a kritikusoknak igazuk van, én minden esetre bűnös élvezettel hallgatom mindegyiket az 1980-as évek korszakából. A McIntosh MDA200 melegséget és koherenciát ad a világ legjelentősebb jam bandájának slágeréhez. Ugyanúgy hatalmas mélységet érzékelek felesleges keménység nélkül (ez jobb minőség, mint mondjuk a Sledgehammer, vagy a Whitesnake Here I Go Again, de ugyanazokat a korai digitális felvételekre jellemző tulajdonságokat tartalmazza, amit egyetlen DAC sem tud megoldani). A Touch of Grey hangzásában a muzikalitás és az összhang magával ragadó volt. Tényleg bűnös élvezettel hallgattam.

Eladható használtan?

Az MDA200 igazi McIntosh, ezért a válasz határozottan IGEN. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a cserélhető DAC modul, valamint a világhírnév amit az audiofil örökségük táplál. Úgy is mondhatnám, hogy biztosan el fogja tudni adni, ha méltányos árat kér érte, mivel rengetegen vágynak McIntosh készülékre.

Kik a versenytársai?

Az első ami eszembe jut a PS Audio Stellar Gold DAC ugyanezen a 4000 dolláros áron. A PS Audio modernebb, látványosabb megjelenésű, talán divatosabb. Ugyan nem annyira lágy és hosszan hallgatható, vagy elnéző, de vannak, akik pont ezt keresik.

Említettem a Benchmark Media DAC3 B készüléket, ami 1899 dollárért lényegesen olcsóbb. Ez egy kisebb teljesítményű egység, ami a szép lánynak nincs szüksége sminkre megközelítést alkalmazza a lejátszáskor. Ha a felvétel rossz, azonnal kiderül. Ha jó, akkor lenyűgöző tud lenni. Ehhez képest a McIntosh egyenletesebb hangja talán több hallgatónak fog tetszeni.

A referencia DAC-om a Bricasti M3 DAC 6000 dollárért kicsit jobb. Az MDA200 magas frekvenciákon tapasztalható nyitottsága kiváló, de a Bricasti túltesz rajta, ahogy ez elvárható. A nyereség az ultra magas tartományban érzékelhető, elsősorban tisztaságban. Azok az idősebb zenerajongók, akik nem érzékelik ezt a tartományt, jobban kedvelhetik a McIntosh sima hangját, mint a Bricasti feltáró stílusát.

Záró gondolatok:

Mindenki számára kihívást jelent, ha Lamborghini-vel megy az élelmiszer boltba bevásárolni. Borzalom vele parkolni, és sérvet okoz a kiszállás. Ezen az autós példán keresztül szeretném érzékeltetni az audiofil DAC hangok közötti különbséget. A McIntosh MDA200 olyan, mintha egy Bentley SUV-vel menne szarvasgombáért. Jobban kezelhető a csúcsforgalomban, a felfüggesztése elnézőbb az úthibákkal kapcsolatban, mint a Lambo. Ez szerintem jól érzékelteti a McIntosh DAC hangjának valódi vonzerejét.

Stabil, kiváló teljesítményt nyújt az áráért. Világszerte elismert meleg, muzikális hang, ami hosszan hallgatható. Ha régebbi analóg konverterét cseréli le erre, és HD műsorforrásról, vagy Roon-ról használja, drasztikus előre lépést fog tapasztalni hangban, és a zenei élvezet mértékében.

Írta: Jerry Del Colliano

2024 Szeptember 25

Forrás és képek: Future Audiophile és McIntosh

Forrás: Audiophile-szalon.hu