A bevezető feltételezi, hogy az olvasó tudja mit jelent a Sonus faber hang, és az olasz kézművesség művészi színvonala. Ám ott van a vezeték nélküliség kérdése. A vezeték nélküli hangfalak izgalmas all-in-one megoldások a rendszer építésre, ahol a kabinetbe beépített elektronikák végeznek mindent. A vezeték nélküli meghatározás egyben azt is jelenti, hogy jeleket tudnak fogadni, esetleg egymás felé küldeni. Az általános definíció nem feltétlenül árulja el az alkalmazott technológiákat, pedig azok döntő mértékben befolyásolják az elérhető hangminőséget. Szóval mit jelent a vezeték nélküli kifejezés? Bluetooth, vagy Wi-Fi technológiát? Jelen esetben egy teljesen újat, ami csak mostanában kezd bejönni a fogyasztói Hi-Fi piacra. A két hangfal közötti kommunikációhoz a Duetto az Ultra Wide Band átvitelt használja. És ez egy olyan dolog, ami nagyon komolyan felkeltette a figyelmünket.
Megjelenés és kivitel:
Mielőtt nagyon belemerülnénk az UWB (ezt a rövidítést fogjuk alkalmazni az Ultra Wide Band esetében) képességeinek tesztelésébe, tudni kell, hogy a Duetto tartalmazza a két sokkal általánosabb vezeték nélküli kommunikációs rendszert is, a Bluetooth, és Wi-Fi formájában.
Azt talán mondanunk sem kell, hogy gyönyörű darabokról beszélünk, hiszen a gyártó a Sonus faber, és ők csak ilyet adnak ki a kezükből.
Arcugnano városa Olaszország észak-keleti részén található Vicenza tartományban. A Sonus fabernek immár több mint négy évtizedes múltja van a kézműves hangfal gyártásban. A márkanév Franco Serblin-ig vezethető vissza. Az alapító a hagyományos értékek és az új technológiák művészi keverésével építette az alkotásait, és így megy ez a mai napig. A márkanév először a Fine Sounds Group tulajdonába került át, majd 2015-ben a McIntosh Group része lett, természetesen a McIntosh és Sumiko márkanevekkel együtt.
A tulajdonos váltások nem befolyásolták az olasz gyökereket, sőt kiterjesztették azokat. Például a Sonus faber 2021-ben felvásárolta a De Santi Woodmaker nevű családi vállalkozást, ami 35 éve gyártotta nekik a kabineteket. Ilyen módon egy fedél alá került minden, igazi Made in Italy.
Ezek a márkanév jegyek azonnal nyilvánvalók, elég csak ránézni a Duetto megjelenésére. A Sonus faber lant forma, és a bőr felső panel olyanok, mint egy kinyilatkoztatás. A lant forma nem csak esztétikai, de akusztikus előnyökkel jár. Csökkenti a dobozon belül az álló hullámokat, így a torzítást és a tonalitás elszíneződést. A szekrény hátsó része egyedi tervezésű hűtőborda is egyben.
Kétféle színben rendelhető, grafit és dió. A bemutatóban a dió színű szerepel. A gyönyörű fa furnért egymással szemben 45 fokban rendezve helyezték fel. A gondos illesztés és az erezet válogatás még az alján is tökéletes. A gyártó figyelmezteti a felhasználókat, hogy a tisztításához tilos agresszív szereket használni, csak a Sonus faber által ajánlottat. Egy puha törlőkendő is elegendő lehet a mindennapokban.
A fekete gyémánt alakú front terelő lemez elsőként a PW-662 modellben jelent meg, de ezt a formát alkalmazzák a legnagyobb modellekben is. Az Aida, a Lilium és az Il Cremonese front paneleken is feltűnik, igaz ott az Arrow Point DAD magas sugárzót öleli körbe.
A Duetto driver készlete házon belüli tervezés. A selyem dóm 28 mm-es, ferrit mágneses, aminek pólusvasa réz fedéllel van lezárva. A porvédőt levéve látható a hullámterelő, ami a széles sugárzási karakterisztikát szolgálja. A 133 mm-es mélyközepek hosszú löketű papírpép membrános neodímium mágneses egységek. A Sonus faber új Organic kosarával épülnek, amelyek aszimmetrikus felépítésükkel megakadályozzák a káros rezonanciákat, és jó szellőzést biztosítanak a tekercs körül.
Mivel aktív hangfalakról beszélünk, természetesen erősítők és keresztváltók vannak beépítve, összesen négy. A magas sugárzókat 100 wattos AB osztályú, a mélyközepeket pedig 250 wattos D-osztályú erősítő hajtja. A hűtőborda a kicsatoló portot körül vevő fém egység. A master egységen elsőre nem láthatók a csatlakozások, elsősorban azért, mert az alján vannak.
Ugyan a Duetto rendelkezik dedikált állvánnyal, ám ez a bemutató megírásakor még nem állt rendelkezésre (azóta már igen, sőt van belőle raktáron – Fordító megjegyzése). Természetesen igyekeztünk a lehető legtöbbet kihozni így is a dologból. Meg kell jegyezni, hogy míg a Sonus faber magasabb kategóriáit teljes egészében Olaszországban gyártják, a Duetto olasz tervezés, de kínai gyártás.
A vezérlés módja és a bemenetek:
A két hangfal nem teljesen egyforma, az egyik a Master, a másik a Satellite. (ezek az elnevezések régen mester és szolga voltak, de lekicsinylő lenne ez az elnevezés) A master egységen találhatók a bemenetek, és ennek felső részén látható a Senso rendszer, amit a korábban bemutatott Omnia is tartalmazott.
Kezdetben is feltűnt az Omnia és a Duetto közötti hasonlóság, ami a vezérlő rendszer és a távirányító közötti megosztásban nyilvánul meg elsőként. (azóta a Duetto saját dedikált vezérlő alkalmazást kapott – Fordító megjegyzése) Ám a hasonlóság nem rossz, hiszen az Omniát mi magunk is öt csillaggal díjaztuk.
Mi a Senso rendszert kevésbé találtuk intuitív megoldásnak, de ez megítélés kérdése. Az elülső kis csík érintés érzékeny, és változik a színe a választott bemenettől függően, illetve a két oldalán található a hangerő szabályzás és egyéb funkciók vezérlése. A hosszabb függőleges csíkok szerintünk inkább szépek, mint hasznosak. A beállítás során látványos animáció jelenik meg rajtuk hullámzás formájában. A fények balra futása például szoftver frissítést jelent, ami GMT idő szerint hajnali kettőkor következik be. Ez Ausztráliában azt jelenti, hogy az ebédszünetben a zenehallgatás megszakad. A jobbra futófény az alapállapotra állítás jele, amikor pedig a csendesítés aktív, a kis első csík villog.
A sokszínű kijelzésen kívül más nem ad tájékoztatást az aktuális üzemmódról. Gyorsan végigfutunk a választási lehetőségeken. A HDMI narancs, az optikai magenta, az RCA pink, és ez utóbbi lehet az MM bemenet kijelzése is, attól függően, hogy a bemenet érzékenységet hogy állítja be. Bluetooth természetesen a kék, a fehér az AirPlay, a sárga a Chromecast, a Spotify a zöld, a világoskék pedig a Tidal, ami Tidal Connect formában elérhető, végül a Roon a lila. Van egy kijelzés szín, amit biztosan nem akar látni, ez a piros, ami hibát jelez, és a leírást kell elővenni a probléma behatárolásához.
Tényleg meg kell tanulni a színek jelentését? Azt kell mondanunk, hogy igen, legalábbis azokat a színeket, amik az alkalmazott bemenethez köthetők, mivel más tájékoztatás nincs. A távvezérlővel direkt bemenet kiválasztás sajnos nem lehetséges.
Mi a helyzet a hangvezérléssel? A Siri vezérelheti iOS eszközökről az AirPlay lejátszást, és a Google a Chromecast-ot. Maga a Duetto önálló hangvezérléssel nem rendelkezik. Például ha a HDMI bemenetét szeretné használni, addig kell nyomkodnia a távvezérlő bemenet választót, amíg a kis kijelzés narancsra nem változik. Ez macerás lehet főleg akkor, ha nem látja a hangfal tetejét.
Ám a segítség már úton van, és lesz neki saját vezérlő alkalmazása, de ez sajnos a bemutató megírásakor még nem állt rendelkezésre (most már kész, ez a probléma elhárult – Fordító megjegyzése).
Található még rajta aktív mélysugárzó kimenet, Ethernet csatlakozás, ha a Wi-Fi helyett inkább ezt használná. Az üzemmód gombokkal kiválasztható, hogy bal vagy jobb oldali az elhelyezés, és itt van a hangfal párosítás gomb is.
Ultra széles sávú kapcsolat:
A korábbiakban már bemutattunk két hagyományos vezeték nélküli csatlakozás formát. A Bluetooth a zenei streaminghez SBC, AAC, aptX és aptX HD támogatással, illetve a Wi-Fi, ami az otthoni routeren keresztül a zenei szolgáltatók kapcsolatát teremti meg.
A harmadik vezeték nélküli technológia amit a Duetto tartalmaz, a master és a satellite hangfalak közötti kommunikációt szolgálja. Az UWB egy olyan potenciálisan új technológia, amit most először látunk és hallunk a vezeték nélküli audió világában. Ez egyébként akkor válik igazán izgalmassá, ha Oroszországban, vagy a török országok valamelyikében él, mivel ott hatóságilag tiltva van a technológia, és ki kell kapcsolni minden eszközön. Minden más országban legális a használata, és végre hozzánk is megérkezett. A Duetto lapka készletét a kanadai Spark Microsystems gyártja, és az elképesztő sávszélesség elérését teszi lehetővé. Alacsony szintű energia, de rendkívül pontos időzítés és szinkron, dióhéjban.
Biztos, hogy megéljük még azt, hogy valódi nagy felbontás válik elérhetővé a vezeték nélküli kommunikációban. A Spark egység állítólag tömörítés nélkül képes kezelni a 24 bit 96 kHz formátumot. Jó dolog benne, hogy nem zavarja a Wi-Fi, és a Bluetooth a jelek áramlását.
Mivel ez az első alkalom, hogy a gyakorlatban is használjuk, szétnéztünk a neten. Az emberi test, vagy a víz jelenléte például ront a kommunikáció minőségén, szóval ügyeljen az akvárium elhelyezésére, és ne mászkáljon közöttük. (a közöttük való mászkálás tényleg akadozó hangot eredményez, erre tanúk vagyunk, az akváriumot mi nem próbáltuk – Fordító megjegyzése)
A beállítás:
Láttunk róla képeket, de amikor kibontottuk a Duetto hangfalakat, az teljesen más. Nagyon szép ahogy a lant ív gótikus megjelenést kölcsönöz, és a hűtőbordában csúcsosodik ki. Szokatlan, de szép, ám csatlakozás nem látható, mivel alul van elrejtve. A satellite egységen csak egy hálózati kábel bemenet és egy párosítás gomb található. A master hangfalon található minden más. Az üreg éppen elegendő méretű, de zsúfolt lesz, ha vastag HDMI kábelt használ. a dedikált állvány ezeket majd a padlóig levezeti.
Ami a pozicionálást illeti, a Sonus faber a klasszikus háromszög elrendezést javasolja két méteres távolsággal, és legalább 50 centi szabad teret a hangfalak körül. A gyártó tájékoztatása szerint a dedikált alkalmazás lehetőséget ad majd a falhoz közeli elhelyezésre, kb. 10 centi távolsággal
A master egység gyárilag a jobb oldalra volt beállítva, ami nekünk kényelmes volt, de egy kapcsoló átállítással ez módosítható. A párosítás gombot meg kellett nyomnunk, a gyárban nem párosították őket. A master egységen a középső csík röviden villogott a párosítás megtörténte után.
Sokféle módon csatlakoztathatja őket az otthoni hálózathoz. A legegyszerűbb az Ethernet kábel, ráadásul ez a leggyorsabb, leginkább megbízható kapcsolat, emiatt melegen javasolt. Ha Apple telefont vagy táblagépet használ, a Wi-Fi beállítható az Airplay hangszóróként való használat módhoz, de beállítható a Home-on keresztül is. Ugyanígy az androidos egységeken a Google Home használható a Chromecast beállításához. Úgy a 2,4, mint az 5 GHz Wi-Fi sáv támogatott.
Elsőként AirPlay hangszóróként állítottuk be őket. A telefon közölte, hogy a kapcsolat meghiúsult, de ennek ellenére a streaming hibátlanul működött. Később kipróbáltuk a Google Home beállítást. A Google ragaszkodott ahhoz, hogy a szoba alapján nevezzük el a hangfalat, ami örökre Nappali hangszóró elnevezést aggatott volna rájuk. Ez természetesen egy normál otthonban elfogadható dolog, ám a vizsgálat során keveredést okozna, így maradtunk az AirPlay és a Duetto-56c9cd elnevezés mellett.
A HDMI bemenetét az ARC kompatibilis 75 inches TV készülékünk kimenetéhez csatlakoztattuk, és a hangfalakat a képernyő két oldalán helyeztük el. Klasszikus elrendezés, és úgy találtuk, a Duetto ideális a filmek és a zenék lejátszására. Akkor sincs gond, ha a TV nem ARC kompatibilis, mert az optikai vagy az analóg csatlakozás is használható erre a célra.
Örömünkre szolgált, hogy a mellékelt könyvecskében QR kódot találtunk, ami a web alapú beállítás felülethez enged hozzáférést. Ugyanilyen lehetőség az Omnia esetében is fennállt, és voltak olyan beállítás módok amik csak ezen a módon voltak elérhetők. A Duetto is kínál ilyen lehetőséget, sőt bővített formában. A HF erősítés szabályozható, a Loudness Maximizer pedig alacsony hangerőn a basszust dinamikusabbá teszi. Ez utóbbi funkció a gyári beállításban aktív, a távvezérlővel nem lehet kikapcsolni, ezért akinek nincs rá szüksége, csak a web felületen teheti meg. Ugyanitt módosítható az elhelyezés, és a szub beállítás. Mi egy hétig hagytuk a TV-hez csatlakoztatva, és csak ezt követően tértünk át a kritikus meghallgatásra.
A hang:
A legújabb technológiák, a rengeteg lehetőség mit sem ér, ha a hang nem jó. Ez mondjuk nagy meglepetés lenne, hiszen a Sonus faber másról híres. Szerencsére semmiféle meglepetés nem ért minket, a Duetto bőven megfelel a gyártótól elvárható minőségnek. Annyit meg kell jegyeznünk, hogy a házi hangzásuktól eltérő módon, ez a hangfal bizony semmiben sem visszafogott.
Dylan Budokan 1978-as koncert felvételének újrakevert változatáról elindítottuk az I Threw it All Away című számot. A kortárs hang erőteljes bemutatóban szólalt meg. Tiszta énekhang, az érzelmek a középpontban, a háttér vokál és a szaxofon a megfelelő helyen a színpad ábrázolásban. A koncert hangulat tetszett, és meghozta az étvágyunkat.
Peter Gabriel And Still (Dark-Side Mix) felvétele finom, a térben csellóval és középen gyönyörű hegedű motívummal van tarkítva. A Duetto megadta a megfelelő hangsúlyt Gabriel énekének, miközben a tér élményt gyakorlatilag tetszés szerint tágíthattuk a hangfalak távolságának növelésével. Nem találtunk korlátot, ami megálljt parancsolt volna.
Ez egy jó dolog, mert ahogy a hangerő növekedett a hallgatási teszteken, a nap vége felé, nem éreztünk teljesítmény korlátot. Később, amikor másik szobába vittük át őket, és az ajánlott 2 méteres távolságot is betartottuk, a kisebb helyiség miatt még energikusabb lett a hang. A Tidal Connect a 2022-es Take 13 újra kevert The Who Won’t Get Fooled Again számát ajánlotta, és elfogadtuk. A basszus jól szinkronizált és fürge, a bemutató kellően hatalmas ehhez a hatalmas muzsikához. Igazi zenei stílusú bemutatóban volt részünk az elejétől a végéig.
Egy másik élő felvétel, amin a Duetto megvadított minket, a Zeppelin ‘The Song Remains The Same’ újrakevert Dazed and Confused-ről. Az analóg Zeppelin általában mindig jobb, mint a digitális, de ezúttal más történt. Olyan masszív dob dübörgést hallottunk, hogy megtapogattuk a mélysugárzót, hogy biztosan nem maradt bekapcsolva. Ez bizony rendkívüli teljesítmény egy ilyen méretű hangfaltól.
Aztán áthelyeztük a hangfalakat egy másik helyiségünkbe, ahol a Wi-Fi és a TV készülék is jobb. Azonnal megszűntek az időnkénti akadozó hang problémák, ráadásul a helyiség is jobb. Érdekességként megemlítjük, hogy a két hangfal közül ki kellett vennünk az ott felejtett hangfal állványt, mert blokkolta az UWB kapcsolatot. Elvileg csak az emberi test, és a víz van felsorolva, mint gátló tényező, de ezek szerint van más is ami zavarhatja. A másik teremben ugyanazt a kábelezést alkalmaztuk, megegyező forgató könyvvel, és minden sokkal jobb lett. Mivel a vezeték nélküli hangfalak megsínylik a gyengélkedő Wi-Fi kapcsolatot, erre ügyelni kell a használat során. A HDMI kapcsolat esetében pedig a TV-vel való kompatibilitás a fontos tényező. A Samsung TV készülékünkkel nem volt minden tökéletes, de a Hisense és később egy Roku gond nélkül működött vele együtt.
Az áthelyezéskor jól jött a bal-jobb oldali átkapcsolás lehetőség. A hangfal alján is elvégezhető a művelet, de az alkalmazásban is átkapcsolható. Nagyon kényelmes. Aztán kipróbáltuk a Loudness Maximizer funkciót. Ez elsősorban a halk zenehallgatás során emeli a mélytartományt, ám normál hangerősségen is ad némi lendületet. Amikor nem dübörögtünk, hanem Stevie Wonder Supersition című számát játszottuk, kikapcsoltuk, és a hangzás sokkal természetesebbé vált. Ugyanez igaz volt a Born to Run, a Heart of Glass és még sok muzsikán, sőt egyes TV csatornákon, ahol a dübörgő basszusok fokozásával próbálják elérni a drámai hatásokat. Véleményünk szerint jó dolog lenne, ha kevésbé dugták volna el az EQ beállításokat. A távvezérlőn lenne a helye gyors eléréssel. Ugyanez igaz a közvetlen bemenet választás lehetőségére, mert macerás a hangfalat emelgetve kell például az analóg bemenet érzékenységét átkapcsolni, nem beszélve arról, hogy ki kell találni azt, hogy a LED világos bíbor, vagy éppen pink színű. A csatlakozások elvégzéséhez persze mindenképpen fejre kell állítani a hangfalat, amit egy puha törölközőn érdemes elkövetni, hogy a bőrt megóvja a karcolódástól. Egyszeri kényelmetlenség, bevállalható.
A lemezjátszó bemenetet Dylan Highway 61 Revisited című számával kezdtük tesztelni. 45-ös Mo-Fi nyomás, ami telt hangzást adott Harvey Brook basszusgitárjának. Nagyon élveztük a bemutatót. Ám ez a lemez nem a legjobb választás, mivel mono. Koyaanisqatsi dupla sorszámozott kiadásából a 892-es (1500 darabos limitált kiadás) az orgona hangja kiváló. A szám vége felé a nagyobb sípok is megszólalnak, amit türelmetlenül vártunk. A hangfal a méretét meghazudtoló rezonanciákat szólaltatott meg – természetesen a loudness maximizer kikapcsolt állapotában. A tér ábrázolás is jó széles, ahogy a réz fúvósok és a vonósok felelgetnek egymásnak a színpadképben. Tehát az élvezethez nem is kell más, mint egy lemezjátszó és a Duetto?
Azt azért megjegyezzük, hogy a basszus figyelemre méltó, de nem tart például a CloZee Future Bass legaljáig, ehhez mindenképpen szüksége lesz egy aktív mélysugárzó támogatására. Heteken át használtuk a hangfalakat a rendszerünkben, és a legtöbb esetben bőven elegendőnek bizonyult mélysugárzó támogatás nélkül. Például néhány Apple TV+ műsorban túlságosan „izgalmassá” vált a hírek felolvasása is a hozzákevert mélytartomány miatt. Nekünk jobban tetszett a Duetto hangja önmagában.
Ha már a TV használatnál tartunk, volt egy érdekes jelenség. Azzal van összefüggésben, hogy a Duetto jel nélkül magától kikapcsol némi várakozás után. A TV készüléken, ha a megjelenítést kikapcsolja, és úgy felejti bekapcsolva kép nélkül, a hangfal kikapcsol automatikusan egy idő után. Ez természetes. Ám ha a rendszert újra szeretné indítani, ne a Duetto távirányítójával kapcsolja be a hangfalat, hanem kapcsolja ki a TV készüléket, és kis várakozás után kapcsolja vissza. A Duetto is be fog kapcsolni, és jól fog működni. Ha a hangfalat kapcsolja be annak távirányítójával, a HDMI hang nem fog megszólalni. Ez fontos lehet még esetleg számítógép HDMI kimenetről való használat során is.
Ettől eltekintve mi nem találtunk más zavaró jelenséget a használata során. Rákérdeztünk az UWB gyártójától, hogy miként működik a technológia. Azt a választ kaptuk, hogy a rendszer a 3-9 GHz-es tartományban működik, és rövid hatótávolságon belül csak néhány körülmény, vagy tárgy tudja zavarni. Nem minden szobai alkalmazás során lehet a teljes akadály mentességet biztosítani, de végül is komoly hátrányt soha nem jelentett. Előnyt viszont annál inkább, mert semmiféle időbeli elcsúszást nem tapasztaltunk, ami a hangzás szempontjából talán a leginkább lényeges. Mi szívesen látnánk egy nagyobb méretű távvezérlőt, de itt is megoszlanak a vélemények. A nálunk dolgozó Hölgy például imádta, mert kicsi, és könnyű tisztán tartani. Igen, néha nehéz megtalálni, pont emiatt.
Ítélet:
A Sonus faber Duetto fantasztikusan szól, és rendkívül felhasználó barát megközelítése az aktív hangfal kategóriának. Egyszerű Hi-Fi rendszert építhet vele, és könnyen kezelhető. Még könnyebben válik majd kezelhetővé, ha a dedikált alkalmazás megérkezik hozzá (megtörtént – Fordító megjegyzése), ami olyan értéket képviselő hangzás minőséggel párosul, ami sokkal kedvezőbb, mint egy komponensekből összeállított rendszer.
Az áráért egy olyan Hi-Fi készletet kap, ami sokféle szórakozási lehetőséget nyújt, de a használata lenyűgözően egyszerű. Valóság az, hogy a Sonus faber hangzás világát nyújtja, igaz némi szteroid injekcióval, ám vezeték nélkül.
A rövid értékelés az eredeti nyelven:
Írta: Jez Ford
2023 December 30
Forrás és képek: What HiFi, Sound+Image és Synergy Audio-Video/IF
Forrás: Audiophile-szalon.hu
