A Sonus faber kínálatának belépő kategóriájaként a Lumina sorozat jelentősen különbözik a neves gyártó többi hangfalától. Korábban már meghallgattuk a széria kisebbik állóját (a bemutatót ide kattintva magyar nyelven elolvashatja), és most következik a Lumina I. Ez a legkisebb, legolcsóbb hangfal, amit az olasz gyártó kínál.
A Lumina I két-utas állványos, ami ugyan azt a Damped Apex Dome magas sugárzót használja, mint a nagyobb testvérei. A helyi csillapítás arra hivatott, hogy elkerüljék a dóm kupola káros rezonanciáit, és szélesítsék a magas átvitelt. A rendszer egy észak-déli irányban végigfutó merevítő mögött található, és a kupola tetejének középső részét csillapítja. A magas sugárzó 29 mm-es, és 24 kHz-ig visz át a gyári adatok szerint.
A mélyközép sugárzója még inkább figyelemre méltó darab. A széria többi tagjához hasonlóan ez is hagyományos cellulóz membránt alkalmaz, amibe természetes rostokat kevertek, ezzel fokozva a merevségét. A driver kerettel együtt 120 mm, ami általában csak közép sugárzóként használt méret nagyobb hangfalakban. Ebben az árkategóriában sok rivális nagyobb méretű, és mellettük kicsinek hat. A mély átvitel alsó pontja 65 Hz, de nincs megadva a roll-off dB adat.
Annak érdekében, hogy a viszonylag kis méretű hangfal meggyőzőbb mély átvitelt biztosítson, szokatlan port elrendezést használtak. A lábazatba integrálták, és előre mutat a nyílása. Ez nagy levegő mennyiség áramoltatását teszi lehetővé turbulens hang nélkül. Ez az elhelyezését megkönnyíti, de a 4 ohm 84 dB érzékenysége azt jelenti, hogy a kisebb teljesítményű erősítők nehezen hozzák ki belőle a legjobbját. Ami szokatlan benne, hogy a Sonus faber kettős kábelezés, vagy erősítés meghajtás módra is felkészítette.
A formaterv ugyanazokat a design elemeket alkalmazza, mint a nagyobb Lumina III, de szerintem ennek sokkal jobban áll, mint az álló testvérének. Itt kifejezetten jó ötlet volt az oldalak bőrbe burkolása még akkor is, ha árnövelő tényező. Egy fa furnér oldal jobban felhívná a figyelmet a keskeny formára, a bőr viszont sajátos karaktert ad neki. A többrétegű fa előlap jobban érvényesül, mintha közömbös oldal bevonatot használtak volna. Három színben rendelhető. Világos dió, sötét wenge és zongora fekete. A fa verziókban juhar csík van, és gyönyörű a megjelenésük.
Kiváló a hangja, vagy sem, elkerülhetetlen az érzés, amikor kicsomagolom, hogy „ennyi?” A 800-1000 fontos árkategória egy olyan forduló pont az állványosok között, ahol a riválisok mellett a Lumina I kicsinek tűnik, ha csak a számokat nézem. Ennek ellenére vitathatatlan a szerelési minősége. Tisztességes az alkalmazott anyagok felhasználás módja, szilárd és bizalomgerjesztő a kivitel.
A hangzás:
A Sonus faber Lumina I titkos fegyvere a nagyobb, és elvileg erősebb riválisokkal szembeni harcban, hogy senki nem mondta meg neki, hogy mekkora. Rega Brio integrált erősítőhöz csatlakoztatva nagyobb, és hitelesebb hangra képes, mint amit a mérete alapján elképzeltem. Két tényező együttese határozza meg a hangját, ami lenyűgöző végeredményben kombinálódik.
Az első az, hogy a basszus több, mint amit kinéz belőle. Port zaj, és erőlködés nélküli mélytartománya van. Valószínűleg nem ez szerepel majd az elsők között azok listáján aki zsigerekig ható basszusra vágynak, de többet nyújt, mint amit egy mindössze 28 centis keskeny állványostól várható. Bizonyos szempontból az I-es ellentéte a III-as állónak, mert az valahogy soha nem nyújtotta azt a basszust, amit elvártunk tőle.
Az alsó regiszterben is elfogadható mértékben tölti fel a szobát hanggal. Teszi mindezt anélkül, hogy diffúz, vagy zavart lenne. Nagy, hihető hangzás teret mutat. No Harm In Dream by Editors kísérteties nyitánya billentyűs játékkal és Tom Smith érzelmekkel teli énekével kezdődik. A Lumina I szépen középre helyezi az énekest, és elég mély átvitelt biztosít a meggyőző hanghoz. Nincs torlódás vagy tömörödés később sem, megtartja a rendezett stílusát. A térbeli ábrázolás mód mellett hagyományos Sonus faber értéket is villant. Édes tonalitással szólaltatja meg az élő hangszereket, különösen a vonós hangszerek gazdag hangja vonzó tulajdonsága.
Úgy vélem helytelen lenne a hangját melegnek vagy lágynak nevezni. Mindent határozottan úgy csinál, mint a nagyobb testvére, azaz kerüli az élességet. Ezzel kapcsolatosan az a figyelmeztetésem, hogy ha valóban tolni kezdi a hangerőt, végül enged a fizika törvényeinek, és feszült, zavarodott lesz a hangja. Ám ezt elérni csak tényleg nagy hangerővel lehet, nagyobbal, mint gondolná.
Osztozik az álló testvérével abban, hogy ugyanolyan szórakoztató előadó. Laurent Bardainne és Tigre D’Eau Douce élénk és lendületes Kinshasa című szerzeménye igazi örömzene számára. A hangszerek gazdag hangja mellől a szaxofon kiemelkedik a mixből, de ugyanakkor szépen érvényesül az ütős gyors játéka egy gördülékeny összképben. Van valami egyszerű és egyben lenyűgöző közvetlenség benne. Csupa előnyöket mutat ott, ahol a legtöbb riválisa ólmosnak, vagy nehézkesnek tűnik.
Összefoglalás:
A Sonus faber Lumina I kis hangfal nagy ambíciókkal. Ha a pajtát kell feltölteni döngölő mélyekkel ne ez legyen az első választás, sőt a kényes templomi zene sem erőssége. Inkább abban jeleskedik, hogy egész jól feltölti a szobát hanggal, és sokkal jobban szól, mint amit a méretéből kinéz. Teszi mindezt úgy, hogy a Sonus faber erényeket szem előtt tartva kellemes a megjelenése és a hangzás karaktere. Ez egy remek kis állványos, méltó belépési pont a Sonus faber világába, igazi sztárjelölt már önmagában is.
Írta: Ed Selley
- április 29.
Forrás és képek: HiFi Choice és Sonus faber
Forrás: Audiophile-szalon.hu
