A kabinet rendszer:
Mivel a Nova II egyik meghatározó eleme a para-aperiodikus kabinet, úgy vélem, érdemes részletesen bemutatnom. Hogy megértse az előnyeit, röviden ismertetem a két korábban említett, általánosan használt rendszert. A zárt rendszerrel kezdem, mert az könnyebben megérthető. A kamra, amelybe a hangsugárzó be van építve, légmentesen zárt. Amikor a membrán hátrafelé mozdul, a kamrába zárt levegő nyomása nő, amikor előre mozdul, csökken. Ilyen módon használva a levegőt, az rugóként, vagy csillapításként alkalmazható. Ezt a rendszert akusztikus felfüggesztésnek, vagy csillapításnak nevezik. Ha az üreg mérete akkora, hogy nem képes csillapításként funkcionálni, azt végtelen méretű terelésnek, vagy előlapnak nevezik.
A bass-reflex rendszer nem zárt üreg, hanem hangolt méretű nyílást tartalmaz, amit leggyakrabban portnak neveznek. A nyíláshoz csatlakozó cső, vagy más formájú csatorna mérete az, amivel hangolják. A hátrafelé mozduló membrán levegőt tol ki ezen a nyíláson, amelynek mennyiségével hangolják, azaz csillapítják a rendszert.
Ezzel elérkeztünk az aperiodikus rendszerhez, amely lényegében félig bass-reflex félig pedig a végtelen méretű terelés kombinációja. Ennek is van nyílása, ami részben blokkolja a levegő áramlást, de nem alkalmaz csatornát, így nincs turbulens hang. Néhány hangszóró tervező viccesen szivárgó doboznak nevezi ezt a rendszert.
Ha manapság furcsa ötletnek tűnik a kabinetbe épített részben blokkolt port, képzelje el, hogy mekkora felzúdulást keltett a maga korában, amikor először bemutatták. Edward (Ted) Jordan (1926-2016) brit hangfal tervező, aki később megalapította az E. J. Jordan Designs nevű céget, javasolta először ezt a megoldást. Jordan mindig is arról volt híres, hogy olyan új utakat keresett, amit más mérnökök teljesen figyelmen kívül hagytak. Kedvenc mondása volt, hogy ő nem vonul együtt a birkacsordával. Jordan egyébként úttörő szerepet vállalt a fém membrános (titán és alumínium ötvözetek) hangsugárzók fejlesztésében amikor még a Goodmans-nál dolgozott, és minden más gyártó papír membránt használt.
A Jordan által kifejlesztett aperiodikus kabinet kiváló basszust adott, simább frekvencia átvitel és alacsony torzítás mellett úgy, hogy relatív kis méretű maradt a doboz. A technológia első bemutatkozása a Goodmans Axium 150 MKII hangfalban volt. Jordan akusztikus ellenállás egységnek (ARU) nevezte el a „szivárgás” mértékét.
Sem a név, sem pedig a rövidítés nem fogant meg az audió iparban, ami talán annak is köszönhető, hogy a Goodmans szabadalma volt. Napjainkban a szivárgó dobozhoz hasonló rendszereket akusztikus ellenállásúnak nevezik, és több cég is alternatív megnevezésekkel illeti. A két legismertebb talán a Variovent (Dynaudio), és a Flow Resistance Vent (Scanspeak) néven van bejegyeztetve.
A műszaki vénával rendelkező olvasók a fentiek ismeretében úgy gondolják, hogy az aperiodikus doboz nyújtja a legtöbb előnyt – nincsenek káros rezonanciák, és turbulens hang, és ez tényleg igaz. Ám a rezonancia frekvencia alatti csillapítást is figyelembe kell venni a tervezéskor. A transmission line 12 dB, az aperiodikus rendszer 18 dB, és a bass-reflex 24 dB/oktáv meredekséggel csillapít.
Az, hogy a Sonus faber para-aperiodikusnak nevezi a saját rendszerét, számomra azt sugallja, hogy jobban, vagy kevésbé szivárgó rendszert alkalmaz a hagyományos aperiodikussal összehasonlítva. A bemutató második részében, a mérési eredmények között látható, hogy megmérték a port átvitelt, ami közelít a bass-reflex értékéhez (adott mérési körülmények között), ám nem éri el azt. A rendelkezésre álló korlátozott idő miatt ezt sajnos sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudtam.
A Sonus faber egyébként Stealth Ultraflex-nek nevezi a rendszerét. Ez az Olympica Nova II hátlapján a teljes magasságában végig vonuló alumínium profilba van beépítve. A terelő lemezek miatt hasonlít a hűtőbordára. A nyílások nem hátrafelé néznek, hanem egymás tükörképei. A Sonus azt javasolja, hogy szobától függően befelé, vagy kifelé nézzenek, ki kell próbálni, hogy melyik beállításban jobb.
A hangszóró rendszer:
A fotókon jól látható, hogy a Nova II három-utas álló hangfal. A mélysugárzója a W18XTR2-08, amelynek névleges átmérője 180 mm. Ez megtévesztő lehet, mert a két széle közötti átmérőt jelenti, ami az átlagnál nagyobb. A tényleges kónusz átmérő 118 mm, a Thiele/Small átmérője pedig 130 mm, ami 133 négyzetcenti felületet képez.
A gyártó hangsúlyozza, hogy a közép sugárzó membránokat házon elül készíti. Vélhetően a mágnes motor és az öntött alu kosár külső beszállítóktól származik. A Made in Italy membránok két réteg cellulóz pépből állnak, amelyeket szintetikus hab fog össze. A szendvics szerkezetű membránokat sok gyártó előszeretettel alkalmazza.
A 15XTR2-04 névleges átmérője 150 mm, amiből maga a membrán felület 100 mm átmérőjű. Levegőn szárított, préselés nélkül, ami azt jelenti, hogy a kúp felülete nem sima, és nem egyenletes a sűrűsége, sőt a vastagsága sem az. Szemmel láthatóan nem sorozat gyártott, hanem tényleg kézzel készített, ami jó. A cellulóz pépbe kevert természetes rostok csökkentik a rezonanciákat. A kenaf és a kapok rostokról, ha tudni szeretné, hogy honnak származnak, hát meglepetésben lehet része.
A kenaf a hibiscus cannabis nevű mindenki által ismert növényből származik. A kapok pedig egy gyapothoz hasonló finom rost, ami a caiba pentandra nevű fa magját öleli körbe. Egyébként a lengő csévék réz bevonatú alumínium huzalok, amely csekély tömeg mellett kiváló vezető képességgel rendelkezik.
A Sonus faber Olympica Nova II magas sugárzója a H28 XTR3 DAD, ami egy lágy dóm. A típusban szereplő 28 az átmérőt jelenti, míg a DAD a Damped Apex Dome rövidítése. Mi is az a csillapított kúp? A dóm membrán amikor előre mozdul, hajlamos befelé gyűrődni a légnyomás miatt. Ez azt jelenti, hogy nem csak lineáris, de fordított fázisú hullám leválás is létrejöhetne, ami az átvitel felső értékét drasztikusan csökkentheti (nem beszélve a fémes hangról – Fordító megjegyzése). A gyártó a jelenség elkerülése érdekében a kupola felületén átívelő fém terelőbe egy u.n. helyi csillapítást épített be. Ez a technológia általánosan használatos minden újabb Sonus faber hangfalban.
Más gyártók a jelenség elkerülése érdekében merevebb anyagokat használnak, például berillium, kerámia, alumínium, sőt gyémánt. De nincsen előny hátrány nélkül, mert a kemény dóm felület magas frekvenciás rezonanciája rendkívül nehezen kontrollálható, és anyagtól függően drasztikusan változik.
Franco Serblin és a Sonus faber:
A Sonus faber alapítója Franco Serblin. 1983-ban hozta létre, de 67 éves korában úgy döntött, hogy eladja, és visszavonul. A márkanevet a Fine Sounds Group vásárolta meg 2006-ban. A befektetési társaság neve azóta McIntosh Group-ra változott. A cég Olaszországban található, és saját kutató-fejlesztő részleggel rendelkezik. A McIntosh Group több jól ismert márkanevet birtokol. Serblin a nyugdíjba vonulása után is tervezett hangfalakat, amelyek gyártása szintén Olaszországban folyik, és saját néven értékesített. Franco Serblin 2013-ban mindenki sajnálatára elhunyt.
A keresztváltó:
A keresztváltóban kiváló minőségű légmagos és ferrit magos tekercsek találhatók, valamint ebben a szériában elsőként mutatkoztak be a Sonus faber számára gyártott egyedi kondenzátorok. A beszállító az Egyesült Királyságban található Clarity Cap.
Az egyrétegű áramköri lapon kialakított áramkör 250 Hz és 2,5 kHz törésponti frekvenciával végzi a szűrést. A gyártó paracross rendszernek nevezi az elrendezést, ami állításuk szerint jelentősen javítja az átmeneteket és csökkenti a rádiófrekvenciás zavarokat. Amikor rákérdeztem, hogy miben különbözik a hagyományostól, azt a választ kaptam, hogy a kondenzátort nem a driver elé, hanem utána illesztik az áramkörbe, és a sönt induktivitással közös a földelése.
A hullámterelő:
A magas és közép sugárzók külön keretben foglalnak helyet. A valódi bőr bevonat jellegzetes forma, és megegyezik a Nova V zászlóshajó, a Nova III kisebb, a bemutatóban szereplő Nova II álló, valamint a Nova I állványoson. A Nova Center II, Nova Center I, és a Nova W falra akasztható hangfalak betét formája eltér. Az éles szemű olvasónak feltűnhetett, hogy nincs Nova IV. A hiányzó láncszemet vélhetően később tervezik meg, de erre vonatkozó pletyka még nem kering.
A kabinet anyaga:
A szokatlan, és ezzel együtt gyönyörű formája több helyen hajlított. Vékony fa rétegekből áll, amit egymáshoz ragasztó anyag rögzít, és formára préselik. Az alsó és felső lapja alumínium. A felsőbe fa réteg van süllyesztve. A lábazat szélesebb, mint a kabinet, ami fokozza a stabilitást. Azzal együtt, hogy jól végzik a dolgukat, nem meggyőződésem, hogy emelnek az amúgy igen látványos esztétikán.
A bemenet csatlakozások:
A hangfal bemeneti csatlakozásainak egyetlen logikus elrendezését alkalmazták, függőlegesen egymás alatti elhelyezés móddal. A kettős erősítés vagy kábelezés fogadására képes csatlakozási pontok rögzítő csavarjai különleges formák. Először azt hittem, hogy könnyű őket meghúzni, ha villás hangszóró kábelt csatlakoztatok, de kiderült, hogy nehezebben boldogultam, mint vártam. Javaslom a banán csatlakozós kábeleket (személyes kedvenceim), mert azokkal nagyon egyszerű minden.
A rács:
Ahogy az a fotón is látható, a Nova II-nek nincs igazi rácsa. Rengeteg rugalmas szál van kifeszítve két fém keret között. Megjelenésre nagyon szép, a hangra sincsenek hatással, de nagyon kevés mechanikus védelmet nyújtanak a gyermek kezek, vagy a karmok ellen. Mivel mindennek ára van, tudnia kell, hogy a valódi védelmet biztosító rácsokat le kell venni zenehallgatáskor, ezt nem. Megítélés kérdése, melyik a jobb.
A méret, és a színek:
A Sonus faber Olympica Nova II magassága 1037 mm, és a súlya 30 kiló feletti. Az alapterület, amit elfoglal 360×423 mm, ami tényleg stabilitást ad, nem könnyű feldönteni, még gyermekek zűrzavarában sem. Kétféle fa bevonat választható, a dió és a wenge. Ez utóbbit régen afrikai rózsafának nevezték, a hivatalos neve pedig Millettia laurentii, ám ez valószínűleg senkit nem érdekel. (a bemutató megírásakor a fekete még nem jelent meg, de azóta elérhető – Fordító megjegyzése)
Mindegy melyiket választja, a megjelenés, és a kidolgozás minősége elképesztő. Szokás a hangfalakat szép bútordarabnak nevezni, sőt sok gyártó meg is teszi, ám nem minden esetben fedi a valóságot. Ez alól a Nova II üdítő kivételt képez, mert tény, hogy a megjelenésébe lehetetlen belekötni. Ezek tényleg szép bútordarabok.
A meghallgatás:
A Sonus faber Olympica Nova II elhelyezése nem okozott problémát. Ott érezte jól magát, ahol a lehallgató szobámba szinte minden álló hangfal. 1 méterre a hátfaltól, egymástól kb 3 méterre, és a hallgatási pozícióra beforgatva, amely kb 4 méterre van. A legtöbb esetben barátot szoktam megkérni a hangfal pozícionálás és finombeállítás művelethez, de jelen esetben erre nem volt szükség. A színpad ábrázolás kiváló, a hang azonnal levált a hangfalról, mintha a dobozok nem is léteznének, csak a muzsikusok. Ezt a jelenséget természetesen korábban is megtapasztaltam, ám soha nem ilyen természetes módon. Ennek alap feltétele, hogy a hangfalak pontosan legyenek párba válogatva, ami itt teljesült.
A holografikus hangzástérrel kapcsolatosan nem csak a szokásos sztereó ábrázolást értem, hanem a mélység magasság és egyéb dimenziók megjelenítését.
Janis Ian Breaking Silence albumával kezdtem. Nem ez az énekesnőtől származó kedvenc albumom, az a Between The Lines, de ehhez érzelmi szálak kötnek, és nem mellékesen jól szól. A CD lemezt akkor vásároltam, amikor az első CD lejátszómat méregdrágán beszereztem, és kellett hozzá valami belevaló. Janis hangját egyébként minden lemezén szeretem. A felvételt Jeff Balding készítette a Bill Schnee súdiójában. Az utolsó két szám keverési munkáiba Doug Sax is besegített. Ja, azt majdnem elfelejtettem mondani, hogy a master analóg volt.
Az első szám, az All Roads to the River megszólalásának pillanatában két meleg kar fonódott körém. Chad Watson fantasztikus basszus aláfestésével szólal meg minden szám. Csodálatos interakció hallatszik az akusztikus és elektronikus gitárok között. Mindkettő gazdag, telt hangú, és gyönyörűen tetten érhető a húrkezelés módjuk. A dob hangja a Nova II sebességét mutatja. Jim Brock pergő dobja mintha a szobámban lettek volna felállítva. Balding kiváló munkát végzett. Mivel Ian énekhangja nem túl különleges, véleményem szerint a kritikusok alul értékelik. Ám a szám hallgatása közben érzékelhető annak tisztasága, pontos időzítése és tökéletes pozíciója, ami a szokásosnál kicsit hátrébb van.
A Tattoo (3-as szám) és a Guess You Had To Be There határozott basszus átvitelt igényelnek. A Nova II kiválóan teljesített anélkül, hogy bármit túlzásba vitt volna. A Sonus faber mérnökei ellenálltak a kísértésnek, hogy extra kiemelést építsenek a felső basszus átvitelbe. Ez a bemutató termekben, amelyek nagyobbak, mint a nappali, a hangot lenyűgözőbbé tudja tenni, de otthoni körülmények között fárasztó lehet, ez jó pont.
A Walking On Sacred Ground számban Ian hangja a középsugárzó ünneplése. A walking szó éneklésekor az énekesnő kicsit jobban megnyomja, mint a kórus, és ez a hatás azokon a hangfalakon, amelyeknek nincs közép sugárzója, bizony elmarad. A Nova II kristálytisztán érthetővé tette. Ugyanilyen nyilvánvaló, amikor Ian gyorsabb tempóban énekel szavakat a vokálnál. Szépen érthető volt minden, a hangfal remek munkát végzett.
A magas tartomány ellenőrzése a This Train Still Runs című számban gyönyörűen csillogó cintányér, ami tisztán szikrázó ábrázolás mód. Olyan érzésem volt, mintha távoli hegyet néznék, amely előtt a tóba zuhatag hull alá.
A zongora remek módon feltárja egy hangfal tonalitását. A Breaking Silence című számban van zongora is, amin maga Ian játszik, de az igazi élvezetet Ray Kennedy Jr. fantasztikus játéka jelentette. John Pizarelli albumának DSD verzióján található, a címe Kisses in the Rain. A From Monday On című szerzeményben Kennedy a lassú folyást virtuóz villámgyors billentyű kezeléssel kombinálja. Élőben soha nem volt alkalmam meghallgatni őt, de nagy csodálója vagyok a művészetének. A Nova II zongora ábrázolás módja fantasztikus, és érzékelem a tipikus Telarc felvétel professzionális keverését. Miközben Pizarelli gitár játékát hallgatom, a húrok pendülése és a hangszer hangja nagyon tetszett. A feltáró jelleget mi sem bizonyítja jobban, hogy két apró ujj megcsúszást találtam a felvételben, amit korábban még soha nem hallottam. A When I Take My Sugar To Tea című számban az énekhang sokkal jobb, mint bármely kemény dóm magas sugárzót tartalmazó hangfalé, mert soha nem válik élessé.
Szerettem volna egy zongora hangot meghallgatni természetes akusztikai környezetben úgy, hogy nincs körülötte más hangszer. A Köln Koncert erre kiváló. Azt nem állítom, hogy olyan, mintha ott lennék az előadáson, de tetszett a hangszer ábrázolás módja. A felvétel arra is kiváló, hogy ellenőrizzem, mi változik a tonalitásban a különböző hangerő beállítások során. Két dologról biztosíthatok mindenkit. Az egyik, hogy csak akkor próbáltam ki nagy hangerővel, amikor egyedül voltam a lakásban, a másik pedig az, hogy a Nova II tonalitása nem változik a halk suttogástól a hangosig. Nem érzékeltem keményedést, vagy szétesést, csak a Bösendorfer és a Kölni Operaház gyönyörű akusztikáját hallgattam.
Ezt a felvételt arra is használtam, hogy ellenőrizzem a tengelyen kívüli ábrázolás módját. Nyilvánvaló, hogy a szobában való körbe-körbe járásom során, amikor nagyon eltávolodtam az ideálistól, a hologram eltűnt, de maga az édes folt kielégítően nagy. Érdekessége a felvételnek, hogy a nagy baba zongorát, amin játszott, milyen módon próbálta közelíteni a Bösendorfer Model 290 Imperial-hoz. Amikor a művészt felkérték a koncertre, azt hitte, egy ilyenen fog játszani, de sajnos ezt nem tudták számára biztosítani. Érzékelhető a hangszer zsibongása, ahogy a húrok folyamatosan lazulnak az est előre haladtával, mivel Jarrett nem kímélte őket. Az elhangolódás a vége felé egyre komolyabb. Egyébként imádom ennek a hangszernek a hangját. Glenn Gould kifejezetten szeretett ilyenen játszani, és azt mondta róla, hogy ez egy személyiség zavarokkal küzdő zongora, aki csembalónak képzeli magát.
Az Olympica Nova II mélyebb régióit Bach Toccata and Fugue in D Minor felvételével teszteltem, amit Robert Noehren játszott egy Rieger orgonán a Pacific Union College Church templomban, Napa Valley-ben. A hangszert Schwarzach városában (Ausztria) építették, és 4000 sípot tartalmaz a 2 inchestől a 20 láb hosszúig. Olyan mélyhangokra képes, hogy nem merték a templom hátsó részébe beépíteni, nehogy kárt tegyen az épületben. Nekem nagyon tetszett a Rieger ábrázolás módja. A Nova II éppen elég mélyet mutatott ahhoz, hogy elfogadjam a hangszer építő mesterek döntését. Természetesen teljes mélységében nem képes ábrázolni egy ilyen hangszert, de nagyon kevés megy le ennyire mélyre. A zongora hangok legalsó tartománya is eléggé megterhelő számára, de a basszus gitárra és a dobokra nem lehet panasz. Végeredményben több mint boldog voltam.
Még egy szám erejéig visszatértem a magas sugárzóhoz. Andy Summers Earth + Sky számában a Vinnie Colaiuta (cintányér) készletet kissé túl közel mikrofonozták, amely gyengébb képességű hangfalakon szinte fehérzajnak tűnik. Örömmel tapasztaltam, hogy a korábbi tapasztalataim helytállók, és a csillapított dóm magas nem jött zavarba, édesen szólaltatta meg a hangokat.
Következtetés:
A Sonus faber Olympica Nova II előkelő hangfal, a szó legjobb értelmében. Nem hiszem, hogy könnyen találna bárki olyan típust, ami ilyen jól mutat a nappaliban, hacsak nem egy másik Sonus faberről van szó. A hangminőségben mindent nyújt amit csak elvárható egy ilyen szerény méretű hangfaltól, sőt még annál többet is.
A Sonus faber Olympica Nova II mérését a Newport Test Labs végezte. A mérési adatok a vizsgálati mintára vonatkoznak (általános felelősség elhárító szöveg – Fordító megjegyzése)
A laborban a Nova II összesített frekvencia átvitelét a gyártó által megadottnál szélesebb tartományúnak mérték. Az alsó határfrekvenciát 37/38 Hz között határozták meg +/- 4dB értékkel. Nem jelentős az eltérés, a Sonus faber 40 Hz-re specifikálta a hangfalat, de ez visszavezethető lehet a mérés körülmények eltérő voltára. Minden esetre garantáltan tudja azt, amit állítanak róla, és ez jó. Azt sugallja számomra a gyártó magasabb értéke, hogy visszhang nélküli kamrában mérték, ám a valós hallgatási környezet nem ilyen. Minden nappali hozzátesz valamit a saját akusztikájából, ami komolyan befolyásolhatja a mélyhang átvitel érzetét.
A fenti grafikonon látható, hogy a frekvencia menet nem tökéletesen lineáris. Az 1 kHz feletti átvitel átlagosan 2 dB-lel magasabb, ezért nem teljesen semleges a hangja. A 140 Hz és 30 kHz közötti tartomány is 2 dB értéken belül van a referencia értékhez képest. Talán az 1-1,5 kHz és a 2,3 kHz értékek közelében lehet hallható valami hatás.
A magas frekvenciás átvitel:
A Nova II magas frekvenciás átvitele a fenti ábrán látható. Egy apró beszakadás van 9,5 kHz környékén. A letörés 40 kHz-en történik meg.
Sávonkénti átvitel:
A piros a basszus port, a mélysugárzó a fekete, a közép sugárzó zöld. A grafikon ábrázolás mintákon nincs kompenzálás a mérés során, ezért az ábrázolás szintek nem egyenlítik ki a köztes átvitelt. Közel mikrofonozott méréssel rögzítették az értékeket.
Impedancia modulus:
Fekete az átlagolt impedancia modulus. A felül áteresztő szűrő zöld, az alul áteresztő szűrő pink, a fázis pedig a kék.
Visszhang mentes környezetben mérték. A basszus hangszóró 100 Hz körül kezd csökkenést mutatni, és 48 Hz körül éri el a minimumot. A port kimenete 44 Hz-re lehet hangolva, a Q (jósági tényező) pedig olyan magas, hogy a port a 32Hz – 85 Hz közötti tartományban járul hozzá a mélyhang átvitel kiterjesztéséhez. A grafikonból az is kiderül, hogy a keresztváltó nem szűri a középsugárzóról a mélytartományt. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a közép is hozzájárul a mélyhang tömeg előállításához, és az integrációhoz.
Az impedancia modulus azt mutatja, hogy 4 és 8 ohm közötti az ingadozás. A fázis szög 350 Hz-en jóindulatú, a maximális eltérés -50 fok. Enyhe rezonancia mérhető 2,3 kHz, 5,2 kHz és 38 Hz értékeken (a mérés módja miatt a 100 Hz, 1 kHz és 10 kHz anomáliákat figyelmen kívül kell hagyni)
Egyharmad oktávos átvitel:
A fenti ábra talán az, ami leginkább modellezi az emberi fül által érzékelt átvitelt. A harmadik oktávos korrekció hatékonyan távolítja el a mérőrendszer által mérhető, de az emberi fül által nem érzékelhető csúcsokat a magas tartományból.
Írta: James Severt
Forrás és képek: 7Review és Newport Test Labs
Mérés: Newport Test Labs, Steve Holding
Forrás: Audiophile-szalon.hu
