Az Omnia a Sonus faber vezeték nélküli audió rendszere. Kisebb terekbe tervezték, mint például irodába, vagy olyan nappaliba, ahol nincs sok hely, de a tulajdonos nem akar lemondani az olasz hangfalgyártó klasszikus szemet gyönyörködtető stílusáról.
Ahogy a neve is sugallja, az Omnia többféle módon használható. A funkció kínálata és a konfiguráció elég rugalmas ahhoz, hogy kompakt, mégis teljes értékű hangszóró rendszer lehessen. Filmnézéshez soundbar, számítógéphez kiegészítő hangszóró, konyhában rádió, hálószobában altató dal, tengerparti házban szórakozás, a végtelenségig sorolhatnám a lehetőségeket.
A hossza 27 hüvelyk, a felső részen rétegelt diófa furnérral, amely alatt egy kifinomult akusztikus csomag található hét hangszóróval, négy-utas rendszerben. A közép és magas sugárzók elől, a széles sávú 1,75 hüvelykes sugárzók két oldalon, az alumínium membrános mély pedig alul található. Komoly tűzerő. A rendszer 490 wattnyi erősítés hajtja. Az Omniában benne vagy a Sonus faber új Senso technológiája, ami direkt vezérlést tesz lehetővé a fedőlap érintésével. Színekkel jelzi az aktuális üzemmódot, és a hangerősséget pedig a fehér alsó csíkkal. Néhány üzemmód vezérlése elérhető a tartozék távvezérlővel, vagy az okos telefonnal a web beállító panelen. Talán a legfontosabb technológiája a Crescendo, amely a fázishelyes bipól, és a fordított fázisú dipól egyfajta keveréke. Chromecast, Bluetooth, AirPlay 2, és Roon Ready segíti a vezeték nélküli használatot, ezek mellett a Tidal Connect és a Spotify Connect alkalmazások is felismerik. Nem kell hozzá saját alkalmazást megtanulni, használhatók a jól ismert kedvencek. Csatlakoztatható hozzá analóg forrás, és a bemenet átkapcsolható MM lemezjátszó érzékenységre.
Az üzembe helyezése nagyon egyszerű volt, de ez el is várható ebben a készülék kategóriában. A csatlakozásokhoz kicsit nehezebb hozzáférni, amikor a HDMI vagy Ethernet bemenetet csatlakoztattam, de utána már minden ment, mint a karikacsapás. Elsősorban a Tidal Connect alkalmazást használtam a teszt során.
Az Omnia merész megközelítést kapott a DSP és a kiváló minőségű komponensek kombinációjával. Messze jár a többi Apple és Google készülékek fakó hangjától. A legvalószínűbb célpont a Bowers Zeppelin kategóriája. A szoba egy megfelelő pontjáról hallgatva egész jó sztereó képet rajzolt. A tisztaság figyelemre méltó, és a fókusz meglepően jó. Ami a hangzás teljesítményét illeti, közepes hangerőn éri el a maximumát. Tonálisan meleg a közép tartományban. A felső basszus kicsit vastagodik, ám ennek ellenére a legtöbb esetben megőrzi a dob feszességét. Nem rogyott meg soha. A férfi és női énekhangok hallgatásakor jobbnál jobb vokális ábrázolásokat hallottam. A zongora is testes, bár Norah Jones The Nearness of You című felvételében a zongora alsó oktávja kissé uralta a hangzást. A basszus meglepően robosztus és dinamikus. Nem minden esetben lehet nagybetűvel lendületesnek nevezni, de meggyőző. Ütős hangszereken vagy rock felvételeken kiváló.
A basszus artikuláció felvételtől függően vagy eltalált, vagy sok is lehet. The Beatles Let It Be például tömör és dallamos, ám James Taylor Sweet Baby számában Lee Sklar basszusgitárja nagyobb szerepet kapott a kelleténél. Általánosságban kimondható, hogy az Omnia hajlamos a basszust kicsit előtérbe helyezni.
Leginkább abban jó, hogy a mechanikus méretein messze túlmutató hangzás teret rajzoljon. Tapasztalataim szerint ebben messze előrébb jár a versenytársaknál. Az általa létrehozott akusztikus ábrázolás mód egy rendszer kicsinyített változata, ami fülbe mászó, és élvezetes hallgatni, ha túllépek az illúzió kezdeti újdonságán. A nagyzenekari felvételek muzikális bemutatás módja feledteti a rétegezés és a tonalitás pontatlanságát. Ezeket inkább sugallja, mint megszólaltatja.
Gyorsan szeretném megjegyezni, hogy én a régi iskola komponens rendszereire esküszök, de természetesen értékelem a zenét minden formájában, és a muzikalitást fontos dolognak tartom. Nem vagyok lusta bekapcsolni a rendszerem készüléket, és élvezem ahogy a kezemben tartom az irányítást. De be kell vallanom, hogy könnyen hagytam elcsábítani magam a zenei listám AirPlay vagy a MacBook Pro számítógépen keresztül való lejátszása közben. Eleinte lustának éreztem magam, de a feleségemmel együtt gyorsan túltettük magunkat ezen. Igen, a kényelem függőséget okoz.
Tisztázzuk, hogy mire épült a Sonus faber Omnia. Nem célja egy teljes Hi-Fi rendszer helyettesítése. A tesztelés során rájöttem, hogy nem feltétlenül kell mindig a hangzásbeli elvárásaimra figyelnem. Az Omnia feladata a stílus és a hang egyesítése egy kompakt rendszerben, amit az új belépők, de a márka régi rajongói is élvezhetnek. Büszkék lehetnek rá, a céljukat sikeresen elérték.
Írta: Neil Gader
- február 28
Forrás és képek: Theabsolutesound és Sonus faber
Forrás: Audiophile-szalon.hu
