Elektronikus hangerősítők egy fajtája. Az audiofilek kedvenc áramkörei javarészt ilyen erősítők. A kimeneti tranzisztorok a jelszinttől függetlenül mindig nyitva vannak, ebből eredően ezen erősítőfajtának kisebb a torzítása és részletesebb a hangja.
A B osztályú erősítőkkel szembeni előnyei:
nincs keresztváltási torzítás;
nincs ki–bekapcsolás a tranzisztoroknál, ezért nincs kapcsolási torzítás;
alacsonyabb harmonikus torzítás a feszültségerősítő és az áramerősítő részben;
nincs jelfüggő torzítás a tápegységből;
állandó és egyben kicsi kimeneti impedancia;
egyszerűbb elektronikus és konstrukciós a felépítés.
Hátránya:
Ideális esetben maximum 50% (a gyakorlatban még ennél is kisebb, kb 33%) a hatásfoka.
A folyamatosan nyitott tranzisztor miatt a disszipációja és az áramfelvétele sokkal nagyobb, mint a "B" osztályú erősítőké.
Olyan B-osztályú beállítás, amelyben a tranzisztor munkapontja a lineárisabb szakaszra esik (bár ez a szakasz sem lineáris), emiatt a kivezérelt állapothoz képest kis értékű nyugalmi áram folyik (10-100 mA). Így kivezérlés nélkül is van teljesítményfelvétel, ami a hatásfokot rontja, azonban még így is jobb hatásfokú, mint az A-osztályú munkapont. A nyugalmi áram miatt a B-osztályú torzítás megszűnik. Nagy teljesítményű hangtechnikai erősítőkben (30 - 100 - ? W ig) szinte kizárólag ilyen munkapontba állított ellenütemű végfokozatokat alkalmaznak. Az „A” osztályú erősítőhöz képest kevesebbet disszipál (alacsonyabb a veszteségi teljesítménye), de torzítása nagyobb, amit megfelelő áramköri kialakítással lehet ellensúlyozni (negatív visszacsatolás)
A hang keletkezésével, terjedésével, átvitelével, rögzítésével, reprodukálásával, mérésével és hatásával foglalkozó tudományág.
A tranzisztor a nyitás határáig van előfeszítve, így gyakorlatilag nem folyik nyugalmi áram. Emiatt kivezérlés nélkül nem disszipálódik teljesítmény. Kimeneti jel csak akkor keletkezik, ha a bemeneti jel megfelelő polaritású. Váltakozó-feszültségű vezérlőjel és NPN tranzisztor esetében csak az erősített pozitív félhullám, (PNP esetében pedig csak az erősített negatív félhullám) jelenik meg a kimeneten. A B-osztályú munkapontba állított erősítő hatásfoka szinuszos kivezérlés esetén 78,5%, ami jó értéknek tekinthető. Hátránya, hogy mivel a munkapont a tranzisztor „könyöktartományában” van, kis vezérlőjelek esetén a kimeneti jel erősen torzított lesz (B-osztályú vagy keresztezési torzítás); további negatívum, hogy csak az egyik félhullámot erősíti. Ez utóbbi kiküszöbölhető, ha ellenütemű (komplementer) kapcsolást alkalmazunk, ahol az egyik tranzisztor a pozitív, míg a komplementer párja a negatív félhullámokat erősíti.
D-osztályú erősítők kapcsoló üzemben működnek, aminek következtében jellemzőjük a nagy hatásfok, jellemzően 90% feletti a korszerű konstrukciókban. Mivel a kimenete mindig teljesen ki vagy teljesen be van kapcsolva, a veszteségek minimálisak. Egy egyszerű módszer, az impulzusszélesség-moduláció (PWM) is használatos; a nagy teljesítményű kapcsoló üzemű erősítők digitális technikát használnak, mint a szigma-delta moduláció, hogy nagy teljesítményt érjenek el. Régebben hangtechnikai eszközökben csak mélysugárzókhoz használták a korlátozott sávszélesség és a viszonylag nagy torzítás miatt, a félvezetős eszközök fejlődése azonban lehetővé tette a hifi minőségű, a teljes hallható frekvenciasávot lefedő D-osztályú erősítők kifejlesztését, a hagyományos erősítőkhöz hasonló jel/zaj aránnyal és torzítással.
Az elektroncső az elektronikában használt aktív eszköz, amely elektronok vákuumban vagy gázzal töltött térben való áramlásán alapul. Az elektroncső egy többnyire hengeres védőburában rögzített, elektródákat tartalmazó, légmentesen lezárt elektronikai eszköz, amelyből az elektródák a működtetéshez ki vannak vezetve. Ha az elektroncső belsejében légritkított tér, azaz vákuum (10-1 Pa) van, ekkor vákuumcsövekről beszélünk, ha kis nyomású gáz, akkor gáztöltésű elektroncsőről. Az elektroncsöveket egyenirányításra, erősítésre, rezgés keltésére , illetve kijelzésre használták. A félvezetők elterjedésével alkalmazásuk egyre inkább háttérbe szorult, főként a fogyasztásuk, a működési módból következő melegedésük, mechanikai kivitelük, méreteik, élettartamuk miatt.Az elektroncsövet ma már félvezető eszköz: tranzisztor, félvezető dióda, tirisztor helyettesíti. Ugyanakkor katonai területen ma is használatban van, mert nem érzékeny az atomrobbanás okozta sugárzásra, és az elektromágneses zavarokra, szemben a félvezetőkkel. A profi hangtechnika is előszeretettel használja erősítőkben, egyrészt mert az átviteli tulajdonságai szubjektíven kellemesebb hangzást adnak, másrészt pedig működési folyamatait könnyebb kézben tartani, mint a félvezető alkatrészekét. Speciális elektroncsövet (magnetront) alkalmaznak a mikrohullámú sütőkben is.
(Sensitivity) Elektroakusztikai készülékek jellemzője, amelyet készülékcsoportonként másképp definiálnak. Erősítőkön és rádióvevőkön: bemeneti érzékenység. Hangsugárzókon és fejhallgatókon: adott bemeneti erősítő teljesítményre megjelenő hangnyomás (decibelben) (specifikált körülmények között).
A FLAC-et (Free Lossless Audio Codec, magyarul „Szabad, veszteségmentes audiokodek”) az MP3-hoz hasonlóan hanganyagok tömörítésére használják, de azzal ellentétben a FLAC-kel való tömörítés veszteségmentes, tehát tömörítés közben a hanganyag egyáltalán nem veszít a minőségéből. A FLAC hanganyagok tömörítése az általános célú tömörítőknél (például ZIP, gzip) jóval hatékonyabb: a tömörítetlen hangfájlokhoz képest akár 30-50%-os méretcsökkenés is elérhető vele, míg például ZIP-pel legfeljebb 10-20%. (Összehasonlításképp egy Vorbis vagy MP3 file esetén tömörítés akár a 80%-ot is meghaladhatja, de a veszteséges eljárás miatt az eredetivel pontosan megegyező hanganyag nem állítható újból elő.)
A FLAC csak fixpontos mintákat támogat, lebegőpontosakat nem. Bármilyen PCM kódolást képes kezelni 4-től 32 bites mintákig, bármilyen mintavételezési frekvenciát 1 és 1 048 570 Hz között 1 Hz-es lépésekben és 1 és 8 között bármennyi csatornát. A csatornák csoportosíthatók, így a sztereó vagy 5.1 surround hanganyag esetén a kódolás kihasználja a csatornák közötti hasonlóságokat is. A FLAC CRC ellenőrző-összegeket használ a sérült adatok felismerésére (ami streaming médiumok esetében fontos), és a nyers PCM audio adatfolyamra egy MD5 ellenőrző kódot is tartalmaz a STREAMINFO metaadatokban.
A FLAC saját keretformátummal rendelkezik, de mivel a projekt része lett a Xiph.org-nak, így OGG keretformátumban is használható.
A FLAC szabadon elérhető, és támogatott a legtöbb operációs rendszeren, beleértve a Windows-t, a „Unix”-ot (Linux, *BSD, Solaris, OS X, IRIX), BeOS-t, OS/2-t, és az Amiga-t.
elektroakusztikai átalakító: a lemezbarázdát követő tű mozgásából származó mechanikai energiát alakítja át elektromos feszültséggé. Legfontosabb alaptípusai a piezoelektromos, a mágneses és a mozgótekercses hangszedő. A piezoelektromos (kristály) hangszedőben a tű mozgása egy kristály vagy (kerámia) lapocskát hajlítgat, így kelt feszültséget a kristály két oldala között. A korszerű hifiben nem használatos (habár nagyritkán felbukkan egy-egy különleges változata). A másik két alaptípus az elektromágneses indukció elvén működik. Mágneses hangszedő: a hifi-hangszedők legelterjedtebb típusa (mágneses, mozgó mágneses, Moving Magnet, MM). A hangszedő tű egy parányi mágnest mozgat, ennek nyomán feszültség indukálódik azokban a sokmenetes tekercsekben, amelyek a mágnes terében helyezkednek el. A mágneses hangszedőnek több alfaja ismeretes (gyakori például, hogy a tű nem a mágnest mozgatja, hanem egy parányi lágyvas-darabot a mágnes (erő)terében). Jellemző kimenőfeszültségük körülbelül 1 millivolt (1cm/s (vágási)sebességre vetítve). A hifi-hangszedők másik, költségesebb és ezért kevésbé elterjedt típusa a mozgótekercses (Moving Coil, MC). A hangszedő tű itt - mágnes erőterében parányi tekercseket mozgat, s ennek nyomán a tekercsekben feszültség indukálódik. Mivel a tekercsnek viszonylag kevés menete van (különben túlságosan súlyos volna!), az MC-típusok sokkal kisebb feszültséget adnak le, mint az MM-ek. A mozgótekercses hangszedőket tehát általában illeszteni kell a Phono előerősítőhöz: közbe kell iktatni vagy egy illesztő transzformátort, vagy pedig egy MC-erősítőt (elő-előerősítő, Head Amp). Ismeretesek magas kimenetű MC-k is, ezekhez nem kell illesztőegység.
Bármely frekvenciájú hang átvitelekor megjelennek az átvinni kívánt frekvencia felharmonikusai is, amelyek eredetileg nem szerepeltek a műsorban . Ezt a jelenséget az erősítő - aktív - elemek görbe átviteli karakterisztikája - nemlinearítása - okozza. A harmonikus torzítást általában összegezve adják meg (THD, Total Harmonic Distortion, azaz teljes harmonikus torzítás).
A hasznos jel és a zaj közötti arány dB-ben megadva.
(Frekvenciaváltó, cross-over, X-over) elektromos (ún. LC) szűrők rendszere, amely arról gondoskodik, hogy a hangsugárzó rendszer minden egyes hangszórójára csak a neki szánt frekvenciasáv jusson. Keresztezési frekvencia: a szomszédos sávok találkozási pontja. Csupán névleges érték, ugyanis az egyes regiszterek átfedik egymást. Megkülönböztetnek aktív és passzív keresztváltót, aszerint, hogy tartalmaz-e aktív elemeket (erősítőelemeket). Az aktív keresztváltót általában az előerősítő és a teljesítményerősítő között, a passzív keresztváltót inkább a teljesítményerősítő és a hangszórók között (a hangdoboz belsejében) helyezik el. Meredekségük alapján megkülönböztetünk elsőfokú - 6 dB/oktáv -, másodfokú - 12 dB/oktáv - és többedfokú váltó szűrőket.
Olyan áramkör, amely a mind kisebb jelszinteken mind jobban kiemeli a legmélyebb, illetve legmagasabb hangokat. Szükségességét az emberi hallás sajátosságaival indokolják. A nívós hifiben gyakorlatilag soha nem használják.
Mozgótekercses hangszedő - lásd Hangszedők.
Mozgómágneses hangszedő - lásd Hangszedők.
Az MP3 egy veszteséges tömörítésen alapuló, hangfájlok (főképp zene) tárolására használt fájlformátum, jelenleg az egyik legelterjedtebb. Valójában két különböző, de nagyon hasonló formátum, az MPEG–1 Audio Layer 3 és az MPEG–2 Audio Layer 3 közös neve; illetve létezik egy nem hivatalos MPEG–2.5 Audio Layer 3 is. Ez a három formátum elsősorban a bitráta és a mintavételezési frekvencia megengedett értékeiben tér el egymástól.
Az MP3 szabványok nem definiálják a tömörítő algoritmust, csak a kitömörítőt és a fájl formátumát, így az MP3-nak a használt tömörítő (kodek) szerint számos különböző változata lehet.
Túlmintavételezés
Nemzetközileg elfogadott előírás a hanglemezvágáskor, illetve a hanglemez lejátszásakor alkalmazandó frekvenciakorrekcióra. (A Recording Industry Association in America ajánlása alapján.) Töréspontjai: 3180, 318 és 75µs. RIAA-korrektor: erősítő fokozat, amely a hanglemez lejátszásakor visszaállítja a hangkép eredeti arányait a fenti időállandók szerint. Frekvenciamenete pontosan a vágási jelleggörbe fordítottja.
Lásd Jel-zaj viszony.
Magashangszóró
A hangszedők paramétere. A hangszedő tűjét egy bizonyos erővel a barázdában kell tartanunk, hogy követni tudja annak kitéréseit. A hangszedőgyártók minden egyes típusra megadnak egy tűerő értéket grammban.
A tápegység olyan készülék, amely az elektromos hálózat energiáját a rácsatlakoztatni kívánt eszköz által megkívánt jellegűre alakítja.
Az elektromos készülékek különféle feszültséget és áramerősséget igényelnek. Az elektronikus áramkörökkel ellátott berendezésekhez általában egyenfeszültség is szükséges; amit célszerűbb a hálózati váltakozó feszültség átalakításával, mint például akkumulátorokból biztosítani.
Típusai:
Lineáris üzemű tápegység (Analóg-disszipatív)
Kapcsolóüzemű tápegység (Nagyfrekvenciás, vagy D-osztályú)
Total Harmonic Distortion, azaz teljes harmonikus torzítás, lásd Harmonikus torzítás
A maximális elektromos teljesítmény, amelyet a hangsugárzó vagy a fejhallgató még károsodás és torzítás nélkül el tud viselni. Különbséget kell tennünk zenei és névleges terhelhetőség között. Az előbbi azt a teljesítményt jelöli, amelyet a hangsugárzó egy rövid ideig még éppen feldolgozni képes; a névleges, azaz hosszabb ideig elviselhető terhelhetőség ennél nyilván kisebb. A névleges terhelhetőséget általában 1 kHz-re vonatkoztatva adják meg. A terhelhetőség semmilyen információval nem szolgál arról, hogy milyen hangerőre lehet képes a hangsugárzó, erre inkább az érzékenység paraméterből lehet következtetni.
Mélyhangszóró
Az elektromos teljesítmény mértékegysége, a feszültség és az áram szorzata.
A WAV-formátum digitális audióállományok egyik adatformátuma. Bár a WAV formátum támogatja a tömörítést, általában nem tömörítve tárolja az audioadatokat, szemben az MP3 és más adatformátumokkal.
A WAV formátumot (pontos neve: RIFF WAVE) a Microsoft definiálta a Windows operációs rendszer számára "Resource Interchange Format" (RIFF) néven.
Egy Wav állományban három adatblokk van, ún. chunkok (részek) a következő adatokkal:
A Riff-rész az állományt azonosítja, mint WAV állományt.
A formátum-rész néhány jellemzőt tárol, mint a mintavételezési gyakoriságot.
A data-részben a tényleges adatok vannak.
100.000 Ft feletti megrendelés esetén, Magyarország egész területére.
Tel: +36209533324, email: info@bartimexaudio.hu Hétfő-Vasárnap 8:00 - 20.00. Bemutató, árukiadás, személyes átvétel kizárólag előre egyeztetett időpontban bemutatótermünkben:1039 Budapest, Bivalyos u. 20.
Webáruházunkban bankkártyával, utánvéttel, előreutalással és bemutatótermi átvétel esetén készpénzzel fizethet.
Termékeink tiszta forrásból, márkaimportőrökön keresztül, vagy közvetlen gyári importból érkeznek. A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi és az európai márkaképviseletek támogatásával értékesítjük.
- Több mint tíz éves szakmai tapasztalat
- Széles termékválaszték, több mint 3000 féle termék a hi-fi, audiofil és high-end kategóriákban
- Vásárlás előtti és utáni tanácsadás
- Professzionális termék demó a bemutatótermünkben
- A termékeink többsége otthoni körülmények között is kipróbálható
- A termékeket magyar jótállási feltételekkel, magyar áfás számlával, a magyarországi márkaképviseletek támogatásával értékesítjük
Cégnév: Bartimex Audio Bt.
Bemutatóterem: 1039 Budapest, Bivalyos u. 20.
Nyitvatartás: Kizárólag előre egyeztetett időpontban!
Elérhetőség: Tel: +36209533324
Email: info@bartimexaudio.hu